Először tartották meg a vallásüldözés áldozatainak nemzetközi emléknapját

„Ezen a napon még egyszer kifejezzük határozott támogatásunkat azok felé, akik vallási vagy személyes meggyőződésből fakadó üldözés áldozatai. Kifejezzük támogatásunkat, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megelőzzük a hasonló támadásokat, és arra szólítunk fel mindenkit, hogy a hasonló esetek felelőseit vonják felelősségre” – hangsúlyozta közleményében António Guterres, az ENSZ főtitkára.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete idén május 28-án jelölte ki az emléknapot. Az ENSZ erről szóló közleménye emlékeztet, hogy „a terrorizmus és az extremizmus semmilyen formája és megnyilvánulása nem szabad, hogy bármely valláshoz, nemzetiséghez, társadalomhoz és nemzeti kisebbséghez kötődjön”.

„Ha egy társadalom megengedi egy kisebbség üldözését, ez megteremti a lehetőségét minden emberi közösség üldözésének” – mondta Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az emléknap alkalmából. „Az üldözés, mint a megtérítés vagy az áttérés kényszerítésének eszköze, és az abból fakadó tettek a nemzetközi jog megsértését jelentik, ami ellen kötelességünk harcolni” – hangsúlyozta a főmegbízott.

Ferenc pápa már többször szólított a vallás nevében elkövetett mindennemű erőszak megszüntetésére. A Szentatya és a legfőbb szunnita iszlám vallási központ vezetője, az al-Azhar egyetem és mecset főimámja által 2019. február 4-én Abu-Dzabiban aláírt, az Emberi testvériségről szóló közös nyilatkozatban is kifejezik: „Azt kérjük mindenkitől, hogy hagyjon fel a vallások eszközként való felhasználásával gyűlölet, erőszak, szélsőségesség és vak fanatizmus keltésére, és hagyjon fel azzal, hogy Isten nevét gyilkosság, száműzés, terrorizmus és elnyomás igazolására használja fel.”

A nemzetközi emléknap alkalmából kiadott közleményében a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) pápai jogú szervezet igazgatója, Alessandro Maduro hangsúlyozza: a vallásszabadság „abszolút módon minden szabadságjog édesanyja. A világ országainak 20 százaléka nem biztosítja a vallásszabadságot, és a világ lakosságának 60 százaléka, azaz 4 milliárd ember olyan országban él, ahol nem teljes mértékben biztosítják ezt. A vallásszabadság megsértése a legalapvetőbb szabadságjogok megsértését jelenti, hiszen ezen keresztül jutunk el a lelkiismereti, a gondolati és a véleménynyilvánítási szabadsághoz. Ahogy azt Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata 18. cikkelye megfogalmazza: »Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.« Vagyis ez a három jog egymáshoz kötődik, és minden körülmények között tiszteletben kell őket tartani” – hangsúlyozta az igazgató.

A keresztények üldözését világszerte vizsgáló utolsó átfogó jelentés, amelyet 2018. november 22-én mutattak be Olaszország szentszéki nagykövetségén, igen súlyos helyzetet tárt fel, mely szerint 300 millió keresztényt üldöznek vagy különböztetnek meg hátrányosan világszerte; 38 olyan országot említettek, ahol súlyosan megsértik a vallásszabadságot. 

Ezen országok közül 21-ben üldözik a kereszténységet: Afganisztán, Szaúd-Arábia, Banglades, Mianmar, Kína, Észak-Korea, Eritrea, Indonézia, Irak, Líbia, Nigéria, Niger, Pakisztán, Palesztina, Szíria, Szomália, Szudán, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Jemen. A további 17 országban pedig hátrányosan megkülönböztetik a keresztényeket: Algéria, Azerbajdzsán, Bhután, Brunei, Egyiptom, Oroszország, Irán, Kazahsztán, Laosz, Maldív-szigetek, Mauritánia, Katar, Tádzsikisztán, Törökország, Ukrajna és Vietnám.

Fordította: Kuzmányi István

Forrás és fotó: Vatican News România/Catholic.ro

Magyar Kurír