A repülőtéren a kubai püspöki konferencia elnöke, Dionisio Guillermo García Ibáñez érsek, valamint Jaime Ortega y Alamino havannai bíboros érsek is megjelent. A himnuszok elhangzása és a katonai tiszteletadás után Raul Castro köszöntötte a pápát és hosszú beszédében megvédelmezte a szigetország „törvényes kormányát”, „mely tovább viszi és megvalósítja azt a gazdasági és társadalmi rendszert”, mely „egy virágzó és fenntartható szocializmust épít”, és amely „az emberre, a családra, az egész társadalom szabad, demokratikus, tudatos és teremtő részvételére támaszkodik”. Ferenc pápa rövid, visszafogott beszédének főbb témái a szolidaritás, a szabadság, a szolgálat, a párbeszéd és a kiengesztelődés voltak.
A pápa a világon élő összes kubaihoz intézett köszöntő beszédében emlékeztetett rá, hogy 2015-ben ünnepli a Kubai Köztársaság és a Szentszék a diplomáciai kapcsolataik fennállásnak 80. évfordulóját. Nagy pápaelődei nyomdokain járva érkezett most el Ferenc pápa Kubába, amelyet előbb Szent II. János Pál, majd XVI. Benedek is fölkeresett. Emlékezetük hálát és szeretetet ébreszt a kubai népben és a hatóságokban. Ma pedig megújítjuk az együttműködés és a barátság kötelékeit, hogy az egyház továbbra is elkísérje és bátorítsa a kubai népet reményeiben és aggodalmaiban; hogy szabadsággal és a hozzá szükséges eszközökkel eljuttassa Isten országa hírét egészen a társadalmi lét peremvidékéig – mondta Ferenc pápa.
Ferenc pápa mostani látogatása egybeesik a Cobrei Szűzanya Kuba védőszentjévé nyilvánításának centenáriumával. A függetlenségi háborútól kezdve a kubaiak a Cobrei Szűzhöz fordultak nehézségeikben, reményt és támogatást keresve emberi méltóságuk megőrzéséért. Növekvő tisztelete láthatóan tanúskodik a kubai nép máriás lelkületéről. Ferenc pápa utalt rá, hogy ezekben a napokban elzarándokol majd a kegyhelyre, hogy ott imádkozzon a Szűzanyához a kubaiakért: nemzetük járhasson az igazságosság, a béke, a szabadság és a kiengesztelődés útján.
Földrajzi helyzetét tekintve Kuba egy olyan szigetcsoport, amelyik kulcsfontosságú észak és dél, kelet és nyugat találkozásában. Ezért természetes hivatása az, hogy találkozási pont legyen, elősegítve a népek barátságát, ahogyan arról a nagy kubai költő és szabadságharcos, José Martí álmodott. Ez volt Szent II. János Pál kívánsága is, aki azt sürgette 1998-ban, hogy Kuba nyíljon meg csodálatos lehetőségeivel a világ előtt, a világ pedig nyíljon meg Kuba előtt. Néhány hónapja reményteli folyamat látszik kibontakozni szemünk előtt: két nép kapcsolatainak rendeződése zajlik, hosszú évek eltávolodása után. Ez a találkozás, a párbeszéd és az egyetemes értékek kultúrájának térnyerését jelzi. Ezért Ferenc pápa azt kéri a politikai felelősöktől, hogy folytassák ezt az utat, fejlesszék a folyamatot. A rájuk bízott nemes szolgálat ugyanis arra kötelezi őket, hogy a béke és népeik jóléte érdekében munkálkodjanak egész Amerikában, és így példát adjanak a kiengesztelődésről az egész világ számára.
Majd szabadon hozzáfűzött egy hangsúlyos mondatot: „A világnak szüksége van a kiengesztelődésre, a darabokban folyó harmadik világháború e légkörében, melyben élünk”. A pápa a Cobrei Szeretet Szűzanyja, Boldog Olallo Valdés és José López Pieteira, valamint tiszteletreméltó Félix Varela, a kubaiak és minden ember közti szeretet előmozdítója oltalmába ajánlotta most megkezdett apostoli utazását: hogy növekedjenek közöttünk a béke, a szolidaritás és a kölcsönös tisztelet kötelékei.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria