Tíz évvel a dzsihadista megszállás után alig ötven család költözött vissza az iraki Moszulba

Moszult 2017-ben sikerült visszafoglalni az Iszlám Államtól, de nagyon kevesen vannak azok a keresztények, akik visszatértek otthonaikba. „Körülbelül 30–40 család, gyakran nem is teljes családok. Sokan vannak köztük idősek. Több család jön-megy a helyek között, nem képviselnek stabil, látható jelenlétet” – erősítette meg a Fides missziós hírügynökségnek Paul Thabit Mekko, Alkos káld püspöke.

Moszul dzsihadista megszállásának napjaira úgy emlékeznek, mint egy traumákkal és fájdalommal teli időszak kezdetére, amely alaposan megváltoztatta egy olyan város profilját, amelyet egykor a különböző hitvallások – köztük a világ egyik legrégebbi közösségeként elismert keresztények – együttélésének helyeként jellemeztek.

Két évtizeddel ezelőttig több mint 100 ezer keresztény élt Moszulban egy olyan társadalmi szövetbe ágyazva, amelyben a szunnita többség együtt élt a síitákkal, jazidikkal és más kisebbségekkel. A keresztények száma az Amerikai Egyesült Államok vezette, 2003-ban Szaddám Huszein rendszerének bukásához vezető katonai beavatkozás után kezdett csökkenni. Azóta a vallási gyökerű erőszak egyre fokozódott.

Tíz évvel ezelőtt júniusban sok keresztény család már azelőtt elhagyta Moszult, hogy az Iszlám Állam milicistái teljesen elfoglalták volna a várost. Június 12-én az akkori moszuli káld érsek, Amel Shimon Nona megerősítette a Fides hírügynökségnek, hogy az 1200 keresztény család túlnyomó többsége elhagyta a várost. Ő maga és papjai a Ninivei-fennsík falvaiban, például a Moszultól nem messze fekvő Kramlesben és Tilkifben találtak menedéket. Nona érsek ugyanakkor cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a Daesh emberei támadásokat intéznek templomok ellen. „A Szentléleknek szentelt templomunkat – mondta akkor az érsek – tegnap és tegnapelőtt rablóbandák fosztották ki, miközben a várost a Daesh elfoglalta. A környéken élő muszlim családok azonban éppen az iszlamista milicistákat hívták, akik közbeléptek és véget vetettek a fosztogatásnak. Ugyanezek a muszlim családok hívtak fel minket, hogy tudassák velünk: ők maguk őrzik a templomot, és nem engedik vissza a fosztogatókat.”

Az ezt követő hetekben folytatódott a keresztények ezreinek elvándorlása Moszulból. Otthonaikat a síitákéval együtt megjelölték mint olyan lakásokat, amelyeket a milicisták és az Iszlám Államhoz újonnan csatlakozók kisajátíthatnak. Két szerzetesnővért és három fiút egy időre foglyul ejtettek a dzsihadisták. 2015 januárjában az önmagát kikiáltó kalifátus milicistái elűztek Moszulból 10 idős káld és szír katolikus keresztényt, akiket a Ninivei-fennsík falvaiból hurcoltak el és vittek ideiglenesen Irak második városába, miután nem voltak hajlandók megtagadni keresztény hitüket és áttérni az iszlámra. A dzsihadista megszállás alatt Moszul az Iszlám Állam iraki fővárosa lett. Egy évvel később, 2015 júniusában a Daesh Irak egyharmadát és Szíria csaknem felét ellenőrzése alatt tartotta, Líbiát fenyegette, és több tucat fegyveres csoport csatlakozott hozzá a Közel-Keleten és Afrikában.

A moszuli dzsihadista uralom megszüntetésére 2017-ben indított katonai művelet hónapokig tartott, és rendkívül véres szakaszai is voltak. Hét év távlatából – mondta Paul Thabit Mekko püspök – úgy látom, hogy a Moszulból elmenekült keresztények több mint 90 százaléka nem tervezi a visszatérést. Amit láttak és elszenvedtek, az lélektani falat húzott köréjük. Egyeseket elüldöztek, mások úgy érezték, elárulták őket. Nem tudjuk, hogy a helyzet változik-e majd. Most sokan Ankawában, Erbíl keresztények lakta kerületében élnek, ahol nagyobb biztonságban érzik magukat, több lehetőségük van dolgozni. Nem gondolkodnak a visszatérésen egy olyan városba, amely sokat változott ahhoz képest, mint amikor ők ott éltek. Nem ismernének rá.”

Forrás és fotó: Fides

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír