150 éve született Bedy Vince nagyprépost, történész

Bedy Vince 1866. március 31-én született a győri székeskáptalan birtokán, Gyirmóton. Gimnáziumi tanulmányait a Szent Benedek-rend győri főgimnáziumában végezte. 1889-ben Zalka János győri püspök szentelte pappá, majd Győr-Szigetbe helyezte káplánnak. 1892-től püspöki szertartó lett, 1895-től a Győri Hittudomány Intézetben, 1898-tól pedig a püspöki tanítóképzőben egyháztörténetet és kánonjogot tanított.

Zalka János halála után diáktársa és barátja, Széchenyi Miklós lett a győri püspök, aki hamarosan irodaigazgatójává nevezte ki, 1905. május 27-én pedig kanonok lett. Széchenyi püspök Nagyváradra helyezése után az új püspök, Várady Lipót 1911-ben az irodaigazgatóságból a szeminárium élére helyezte át. A káptalan élére 1933-ban került, mikor XI. Pius pápa nagypréposttá nevezte ki. Élete alkonyán sem pihent, egyik fő szervezője és előkészítője volt a 1935. évi egyházmegyei zsinatnak.

Egyházi hivatalai mellett rendkívüli aktivitással vett részt a város kulturális életében. 1910-től tagja volt a Kisfaludy Irodalmi Körnek, melynek alelnöke, végül társelnöke volt. Alapítója volt a Győr Barátai Körének, 1931-ben pedig a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat választotta elnökévé. 1904 óta tagja volt Győr város törvényhatósági bizottságának, és több mint három évtizeden keresztül tekintélyével és bölcsességével segítette a városatyák munkáját, 1934. február 15-től Győr város felsőházi küldötte lett.

Bedy Vince pályája kezdetén nem készült történésznek. Irodaigazgatóként Győr katolikus elemi iskoláinak, a szeminárium rektoraként pedig a győri papképzés történetét kezdte el kutatni. Kanonokként a győri székesegyház, a székeskáptalan és Győr város 16–17. századi története is felkeltette érdeklődését. Gyirmótiként szinte kötelességének érezte, hogy megírja szülőfaluja történetét; barátja, Horváth Lajos felsőörsi prépost kedvéért – akinél minden nyáron üdülését töltötte – elkészítette a prépostság történetének monografikus feldolgozását.

Bedy Vince Győr történelmével foglalkozó műveit kezdetben a Kisfaludy Irodalmi Kör ülésein ismertette meg az érdeklődő közönséggel, írásai pedig 1930-tól a Győri Szemlében – melynek megalapításában maga is részt vett – jelentek meg. A Breyer István püspök által útjára indított sorozat, a Győregyházmegye multjából alkalmas keretet jelentett, hogy Bedy Vince több évtizedes kutatásai során, íróasztala fiókjában lévő kéziratai végre megjelenhessenek. Így láttak napvilágot A győri székesegyház története, A győregyházmegyei papnevelés története és A győri székeskáptalan története című könyvek. Ez utóbbit a szerző kézbe venni már nem tudta. Szintén halála után jelentek meg a Győr katolikus vallásos életének multja és A pápóci prépostság és perjelség története című kötetek.

1939. december 29-én bekövetkezett halála után Breyer István püspök így emlékezett Bedy Vincére: „Általános tisztelettel övezett személyének fáradhatatlan munkásságát nemcsak az egyházmegye papsága, hanem a világiak sokasága is jól ismerte és nagyra értékelte. Halálával a Szent István-alapította egyházmegye egyik legjelesebb papja szállt sírba.”

* * *

A jubileum alkalmából a Győri Egyházmegyei Levéltár és a Bedy Vince Alapítvány tanulmánykötetet jelentet meg, melyben a történész, művészettörténész, néprajzos és régész szakma jeles művelői a Győri Egyházmegye történetével kapcsolatos írásokkal tisztelegnek a nagynevű előd emléke előtt.

Forrás: Győri Egyházmegyei Levéltár

Fotó: Győri Egyházmegye

Magyar Kurír