A HÉT VERSE – Kosztolányi Dezső: Most harminckét éves vagyok…

Kultúra – 2024. július 6., szombat | 20:30

A száz évvel ezelőtt befejezett híres versciklus, A bús férfi panaszai egyik darabját olvassuk. Igazi nyári vers: lugas, pihenés, áldott családi kör. A férfi elmereng, s tudja, ez a nyári délután örök, el nem múló; ha búcsúzik majd az élettől, talán erre a szelíd boldogságra visszatekintve köszön el. Nyár van most is… „Vad délután, a föld parázsló. / Részeg-virágok és darázs-szó.”


Most harminckét éves vagyok.
Nyár van.
Lehet, hogy tán ez, amire
vártam.
Egészséges bronzarcomat
aranyfénnyel veri a nap
és lassan
megyek fehér ruhában a
lugasban.
Pipámba sárgálló dohány,
a füstje kékes, halovány.
A fák alatt egy kerti széken
alszik szelíden feleségem.
A küszöbön fiam. A szeme kék láng,
nagy szőke fej.
Álmos, puha száján csiklandva csorran
a lanyha tej.
Vad délután, a föld parázsló.
Részeg-virágok és darázs-szó.

Ha haldoklom, ezt suttogom.
Nyár volt.
Jaj, a boldogság máshová
pártolt.
Egészséges bronzarcomat
aranyfénnyel verte a nap
és lassan
mentem fehér ruhában a
lugasban.
Pipámba sárgálló dohány,
a füstje kék volt, halovány.
A fák alatt egy kerti széken
aludt szelíden feleségem.
A küszöbön fiam. A szeme kék láng.
Nagy szőke fej.
Álmos, puha száján csiklandva csorrant
a lanyha tej.
Vad délután volt és parázsló.
Részeg-virágok és darázs-szó.

(1917)

Kép: Borsodi Heni

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria