A Stephansdomban őrzött könnyező máriapócsi kegyképről tartottak előadást Bécsben

Földvári Katalin előadásában részletesen ismertette a kegykép vallási és kulturális hatásait, beleértve szerepét a görögkatolikus identitás kialakulásában és megőrzésében. Különös figyelmet fordított a bécsi Stephansdomban található ikonra, amely fontos kapcsolódási pontot jelentett a Habsburg Birodalom és a magyarországi görögkatolikusok között.

Az előadó rámutatott arra is, hogy az eredeti ikon egyszeri könnyezése és a hozzá kapcsolódó csodák jelentős hatással voltak nemcsak a vallásos hitre, hanem a politikai és társadalmi életre is, különösen a Habsburgok és a magyar nemesség kapcsolatában.

Egy ilyen csodás esemény volt többek között egy ártatlanul elítélt férfi története is. Az elbeszélés szerint ugyanis a szomszéd faluban megesett gyilkosság vádja egy helybéli emberre terelődött, aki ártatlan volt. Halálra ítélték, utolsó kívánságaként azonban megengedték, hogy imádkozhasson a pócsi templomban. Amikor belépett oda, a bilincs leesett róla, emiatt felmentették. A bilincs a mai napig látható a templomban a szószék mellett.

Földvári Katalin bemutatta az ikon kultuszának terjedését Közép-Európában, és azt, hogyan vált a kép az osztrák és magyar keresztények számára is közös vallási szimbólummá. A máriapócsi ikon nemcsak vallási szimbólum, hanem a nemzeti és etnikai identitás megőrzésének eszköze is volt a magyarországi görögkatolikusok számára – hangsúlyozta az előadó. – Az ikonnal kapcsolatos csodás események erősítették a hívek közösségi összetartozását, és hozzájárultak a görögkatolikus egyház megerősödéséhez a régióban.

A bécsi Stephansdomban található máriapócsi ikon története szorosan összefonódik a Habsburg-dinasztia történetével, akik vallásos buzgósággal fordultak a Szűzanyához, és különösen nagyra értékelték a csodálatos kegyképet. Az ikon Bécsbe helyezése nemcsak vallási szempontból volt fontos, hanem politikai üzenetet is hordozott: a Habsburgok birodalmi hatalmuk kiterjesztését és védelmét is ezen ikon szellemi támogatásával erősítették meg. A kép története több szempontból is jelképezi a Habsburg-uralom és a magyar görögkatolikusok közötti viszonyt, amelyet mélyen meghatározott a hit és a politika szoros összefonódása.

A könnyező Istenszülő-ikon a máriapócsi templomban
(fotó: Máriapócsi Nemzeti Kegyhely)

Az ikon Bécsbe szállítása és ottani tisztelete nem szakította meg a kapcsolatot Máriapóccsal. Sőt, a két helyszín között szoros spirituális kapcsolat alakult ki, amely a mai napig fennmaradt. A Stephansdomban található ikon emlékeztet a kegykép eredeti hazájára, Máriapócsra, és mind a mai napig zarándokok tömegeit vonzza mindkét helyszínre.

1991. augusztus 18-án, első magyarországi látogatása során II. János Pál pápa is misézett Máriapócson.

A kegyhelynek napjainkban három fő búcsúja van: Szent Illés napja július 20-án, Nagyboldogasszony napja augusztus 15-én és Kisboldogasszony napja szeptember 8-án. Ezeken a búcsúnapokon kívül, melyek minden alkalommal tömegeket vonzanak, a zarándokok a könnyezés emléknapjain is összegyűlnek.

Földvári Katalin előadásának különleges jelentősége van a vallástörténeti kutatások terén, hiszen részletesen feltárta, hogyan vált a máriapócsi Szűzanya-ikon a közép-európai vallási és kulturális élet fontos elemévé. Az ikon csodás eseményei és azok társadalmi hatásai révén a történész bepillantást engedett abba, hogyan formálódott a görögkatolikus közösség identitása, és milyen szerepet játszott ebben az ikon tisztelete. A kutatások során külön hangsúlyt kapott az a kérdés is, hogy a vallási relikviák hogyan szolgálhattak politikai célokat, különösen a Habsburgok birodalmában. A máriapócsi kegykép nemcsak vallási, hanem kulturális és politikai szimbólummá is vált, amely összekötötte a magyar és osztrák hívőket, és hozzájárult a közös történelmi tudat kialakulásához.

Forrás: rolunk.at; Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Olha Uhryn, P. Tóth Nóra

Magyar Kurír