Malakiási próféciák: XVI. századi, pontatlan hamisítvány

Bár az Ótestamentumnak is része Malakiás könyve, a malakiási próféciákat nem Malakiás prófétának tulajdonítják, hanem Szent Malakiás ír püspöknek (1094-1148), aki újjászervezte az ír egyházat. A legenda szerint Malakiás, amikor 1139-ben II. Ince pápánál járt Rómában, egy látomásban megjövendölt 112 leendő pápát, kezdve II. Celesztinnel (1143-44). A lista szerint az utolsó pápa lenne egy bizonyos Petrus Romanus (avagy Péter, a római).

Róla azt írja Malakiás: „A Római Szent Egyház végső üldözésének idején római Péter fog székelni, ki a nyájat sok megpróbáltatás közepette fogja terelni, mi után a hét dombra épült város leromboltatik, és a rettenetes bíró eljő megítélni népét.”

A próféciákkal több probléma is akad. Senki nem látta őket és nem hallott róluk 1595 előtt, amikor is egy bencés szerzetes, bizonyos Arnold de Wyon publikálta őket Lignum Vitæ című rendtörténeti könyvében. Wyon azt állította, hogy korábban nem voltak kinyomtatva az általa 1590-ben felfedezett próféciák, de sokaktól hallott róluk. Maga Malakiás életrajzírója, a kortárs Clairvaux-i Szent Bernát sem tudott a próféciákról.

Másrészt egy XVIII. századi, Benito Jerónimo Feijóo y Montenegro nevezetű tudós rámutatott Teatro Crítico Universal című művében, hogy filológiai problémák is akadnak a jövendölésekkel. Az 1590-es évekig ugyanis a jövendölések behatárolhatóan és pontosan utalnak az addigi pápáknak vagy a (pápai vagy polgári) nevére vagy a születési helyére vagy pedig a címerére. Ettől kezdve viszont homályos szimbólumokat sorol fel.

Egyesek szerint a VII. Orbán pápát követő, 1590-es konklávén szerette volna ezzel a próféciával meggyőzni Girolamo Simoncelli bíboros a társait, hogy őt kell pápává választani, mivel a jövendölések szerint a következő pápa Ex antiquitate Urbis lesz, azaz „a régi városból” származik, Simoncelli pedig orvietói volt, ami latinul Urbevetanum, azaz „régi város”. A trükk nem jött be, a pápa Niccolò Sfondrati bíboros lett XIV. Gergely néven.

Akadnak gondok a számozás körül is. II. Celesztin a prófécia szerint a 167. pápa, XVI. Benedek pedig a 267. Az egyház hivatalos számozása szerint azonban Celesztin a 165., Benedek pedig a 265. pápa volt – azaz a jóslat valamit elszámolt az 1139 előtti pápákat illetően (ez persze abból is adódhat, hogy akkor még nem volt annyira világos, mint ma, hogy ki számított legitim egyházfőnek).

Így 102 megjövendölt egyházfő jönne ki (az első megjövendölt a 165. vagy 167. II. Celesztin, az utolsó pedig a 267. vagy 268. Petrus Romanus), a jóslatban azonban 112 pápa szerepel, az ugyanis „megjövendölt” tíz ellenpápát is. Igen ám, csakhogy 1139 óta 12 ellenpápa volt a történelemben (ráadásul mindegyik 1595 előtt). Tehát a prófécia sehogy sem pontos. Emellett a szövegkörnyezetből nem lehet tudni, hogy a sorban utolsó előtti Gloria Olivae (amit sokan XVI. Benedekre vonatkoztatnak) és Petrus Romanus közt lesznek-e pápák.

A jövendöléseket a Wikipédia vonatkozó szócikkében tudja angolul elolvasni, az eredeti, latin változat a Lignum vitaeből pedig itt érhető el.

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!