Az első kérdés azt firtatta, ki miben segítette a Szentatya látogatásának megszervezését. Tóth Tamás – aki a kecskeméti Szentcsalád-templom kisegítő lelkésze is – a pápalátogatás általános koordinátora volt. Mint elmondta, a szervezés ügyeit kellett összefognia, ő végezte a Szentszékkel a napi egyeztetést, mindezt a legapróbb részletekig.
Tóth Tamás azt is kiemelte, hogy több ezren vettek részt a munkában. „Nagyon gyorsan eltelt ez a két hónap” – tette hozzá.
Hatházi Róbert a liturgiával foglalkozott, a sekrestyei szolgálat vezetője volt. Már az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson is ez volt a feladata, így nem érte váratlanul a megbízás. Ő és csapata gondoskodott arról, hogy minden a megfelelő időben és a megfelelő helyen legyen.
Sebő Balázs a pápalátogatás sajtófőnöke volt.
Ez egy rendkívül intenzív időszak volt, nyolc különálló, ám mégis összefüggő eseményt kellett megszervezni.
A média érdeklődése rendkívül nagy volt a pápalátogatás iránt, ezért sem volt egyszerű a sajtó munkatársait minden információval ellátni – mondta el Sebő Balázs.
Sümeghy Kata is a sajtó ügyeit segítette, leginkább az idegen nyelvű területen. Ő foglalkozott a vatikáni sajtódelegációval, vagyis a pápával érkezett médiamunkatársak ügyeivel. Nem utolsósorban ő sütötte azt a kenyeret, mellyel a Szentatyát a repülőtéren fogadták.
Mi jelentette a legnagyobb kihívást? – tette fel a kérdést Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője.
Tóth Tamás azt emelte ki, hogy az eucharisztikus kongresszus négy évével szemben most mindössze két hónap alatt kellett egy jelentős egyházi eseményt megszervezni. Ugyanakkor sok mindenben tudtak támaszkodni a kongresszus idején szerzett tapasztalatokra.
Nagyon sok helyszínbejárás volt, ezeken mindig egyre jobban és pontosabban körvonalazódtak az egyes programpontok részletei.
Az est során a háttérben a pápalátogatás során készült fotók voltak láthatók
Sebő Balázs is azt hangsúlyozta, hogy az előkészület nagyobb munkát jelentett, mint a három nap lebonyolítása. Mint elmondta: nagy ajándék volt részt venni ebben, ám hihetetlenül nagy kihívást jelentett. Általában egy évig szerveznek egy ilyen nagyságrendű látogatást, ezért is kellett sokat dolgozni azért, hogy minden rendben legyen.
Sümeghy Kata elmesélte, sokszor éjszakába nyúlóan kellett dolgozni, egyeztetni.
Hatházi Róbert is azt erősítette meg, hogy a rendelkezésre álló idő nagyon rövid volt. Azt is hozzátette, hogy sok interjút kértek tőle ebben az időszakban.
Kinek mire kellett figyelnie leginkább? Hogyan zajlik egy ilyen látogatás szervezése? – hangzott az újabb kérdés.
Tóth Tamás rámutatott, a Krisztus a jövőnk című díszötetben az előkészületekről is szó esik, valamint arról is, hogy egy pápalátogatás szervezése miként kezdődik el. Ferenc pápa kétszer járt Magyarországon, a magyarokkal pedig háromszor is találkozott. A pápa látogatását egy szűkebb stáb készíti elő, a biztonsági kérdésektől a program kialakításán keresztül a legapróbb részletekig mindenről velük kell egyeztetni. Michael W. Banach érsek, magyarországi nuncius is megjegyezte nemrég, hogy
rendkívül alapos volt a budapesti látogatás megszervezése. A vatikáni delegációra nagy hatással volt az a lelkesedés, hozzáértés, amelyet a Magyar Katolikus Egyház és a magyar állam részéről tapasztaltak.
A látogatásról már 2022 novemberében tárgyaltak a felek, sorra véve azokat a szempontokat, melyek a magyar fél részéről fontosak voltak. A fő témák közé tartozott például az oktatás, de az is felmerült, hogy vidékre is ellátogasson a pápa, ám erre egészségi állapota miatt nem kerülhetett sor. 2023 februárjában volt a következő egyeztetés, ezen már egy tervet is bemutatott a vatikáni delegáció. Elkészült a logó, meghatározták a mottót, mely egyrészt krisztocentrikus volt, másrészt kapcsolódott a legutóbbi pápalátogatások legfőbb üzenetéhez.
Hatházi Róbert elmondta, minden apró részletre figyelni kellett: az oltárterítőt – az eucharisztikus kongresszus oltárát és oltárterítőjét használták – például több helyen is le kellett ragasztani, mert felkapta a szél. Meg kellett határozni, hogy mennyi ostyára, pikszisre, kehelyre van szükség.
Tóth Tamás hozzátette, az egyedi miseruha ötletét a szlovákiai látogatás záró szentmiséjének öltözékei adták. Így találtak rá arra a cégre is, ahol gyorsan le tudták azt gyártani. Az is fontos szempont volt, hogy hazai tervezésű legyen, ezért kérték fel Fecske Orsolya szociális testvért a munkára.
Sebő Balázs rámutatott, a bejelentés után nagyon nehéz volt a hazai sajtó nagy érdeklődését kiszolgálni. A megfelelő információt a szervezés felelősei tudták volna megadni, de ők éppen a feladataikkal voltak elfoglalva. Ennek ellenére a felkért munkatársak igyekeztek a média minden elvárásának megfelelni. Mivel elég kicsi volt a rendelkezésre álló hely, ezért nagy odafigyelést igényelt a helyszíneken felállított sajtódobogók megtervezése, elkészítése. Minden eseményre több száz sajtós akart bejutni, azt is meg kellett határozni, hogy ki hova kerüljön.
Hatházi Róbert is megerősítette, hogy a sajtó érdeklődése egészen kivételes volt, neki is számtalan interjút kellett adnia.
Sümeghy Kata azt emelte ki, hogy a püspöki konferencia munkatársaival szerettek volna valami ajándékot adni a Szentatyának, így merült fel a kenyérsütés, melyet még a Szent Erzsébet rózsája díj átadására találtak ki, ez ugyanis – ha ügyes a pék – a sütés végére rózsa alakúra nyílik szét.
Tóth Tamás azt is hozzátette, igen nehéz volt a sajtó igényeit kielégíteni, ám úgy érezték, egyedülálló lehetőség a Katolikus Egyház működését, mindennapjait, intézményeit bemutatni.
A pápalátogatás három napjával kapcsolatban Tóth Tamás kiemelte: a repülőtéri érkezést is sokszor elpróbálták, még azt is, hogy a kerekesszékkel merre lehet menni, hogyan gurul majd a piros szőnyegen. Ezért is volt nagy meglepetés és óriási élmény, hogy a Szentatya végül botjára támaszkodva, gyalog ment oda az őt köszöntőkhöz. Ez is azt mutatta,
Ferenc pápa milyen nagy szeretettel fordul a magyarok felé.
Sebő Balázs a fiatalokkal való találkozás kapcsán azt jegyezte meg, hogy
a Szentatya idős kora ellenére nagyon gyorsan megtalálta a kapcsolatot a tizen- és huszonévesekkel.
A pápa az előre eltervezett programtól sokszor eltért, talán pont ezek a pillanatok voltak a legemlékezetesebbek. Ilyen volt, amikor odament a Szent István-bazilika előtti téren várakozókhoz.
Hatházi Róbert mindezt azzal egészítette ki, hogy a találkozás résztvevői valóban az egész országot, magyarságot képviselték, hiszen minden egyházmegye részt vett a szervezésben.
Milyen gyümölcsei vannak a pápalátogatásnak? – tette fel a kérdést Kuzmányi István.
Tóth Tamás elmondta: az MKPK célja az volt, hogy minél több emberhez eljusson a keresztény üzenet. Ehhez arra is szükség volt, hogy az egyes helyszínekre minél többen be tudjanak menni. „Furcsamód minden bejárásnál más és más volt az Aréna vagy a Szent István-bazilika befogadóképessége, attól függően, hogy milyen biztonsági vagy egyéb szempont merült fel időközben.” Az MKPK titkára szerint annak is hosszú távú hatása lehet, hogy a pápalátogatáson az egész Kárpát-medencei magyarság képviseltette magát. „A pápa egy komplex üzenettel érkezett.
A közjogi méltóságok, a szegények és menekültek, az Egyház képviselői, a fiatalok, az egyetemi és kulturális élet képviselői előtt elmondott beszédeit érdemes újraolvasni; lelkigyakorlatokon, találkozókon lehet elmélkedni rajtuk.
– tette hozzá a pápalátogatás általános koordinátora.
Hatházi Róbert az apró találkozásokat emelte ki, míg Sebő Balázs szerint a pápának olyan kisugárzása volt, hogy már a közelében lenni is sokat jelentett.
Az esemény zárásaként gasztronómiai meglepetés várta a résztvevőket: Sümeghy Kata kenyeret sütött az alkalomra a pápalátogatáskor használt érlelt élesztőt használva.
A két kenyeret Hatházi Róbert megáldotta, majd Kata felszelte és szétosztotta.
A Szentatyának a látogatása idején a nunciatúrán, a szerény étkezések alkalmával pannonhalmi borokat kínáltak fel. Erre emlékezve Tricollis Rosé bort kóstolhattak meg a díszkötet bemutatójára érkezett vendégek.
A Krisztus a jövőnk – Ferenc pápa apostoli látogatása Magyarországon című díszkötet megrendelhető az Új Ember online könyváruházban, illetve megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest V. kerület, Ferenciek tere 7–8. Nyitvatartás: hétfőtől péntekig 9–18 óráig).
Fotó: Merényi Zita
Baranyai Béla/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria