Ferenc pápa és Pannonhalma – Hortobágyi Cirill főapát Ferenc pápa budavári beszédéről

Korábban felmerült, hogy Ferenc pápa második magyarországi látogatása alkalmával felkeresné a több mint ezeréves Pannonhalmi Főapátságot is. A bencésekkel való pannonhalmi találkozásra nem kerül sor, de az kiderült, hogy Pannonhalma történelmi és spirituális jelentőségével, az apátság „kulturális kisugárzásával”, az ökumené terén való nemzetközi szerepvállalásával tisztában van az egyházfő.

Pannonhalma említése a Szentatya részéről nem előzmények nélküli. 2021-ben, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárószentmiséje előtt, a Szépművészeti Múzeumban a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tagjaihoz és a hazai zsidó közösségek vezetőihez szólva egy korábban Pannonhalmán tartott ökumenikus konferenciára utalt:

Látlak titeket, testvéreim a Krisztusba vetett hitben, és áldom a közös utat, amelyen jártok. Gondolatban most a pannonhalmi apátságra tekintek, az országnak erre a lüktető szellemi központjára, ahol három hónappal ezelőtt együtt gondolkoztatok és együtt imádkoztatok.”

Matteo Bruni, a Szentszéki Sajtóközpont igazgatója is fontosnak tartotta, hogy a háromnapos apostoli utat megelőző vatikáni sajtótájékoztatón külön is megemlítse a magyarság történetében fontos szerepet játszó „nemzeti emlékhelyet”: „Az apostoli út eseményei kizárólag Budapesten zajlanak, a pápa nem látogat el olyan szimbolikus helyszínekre, mint például a Pannonhalmi Főapátság, mely a keresztények közötti párbeszéd egyik fontos vonatkozási pontja.”

Ferenc pápa első budapesti üzenetét az állami vezetőkhöz, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőihez intézte a Várban, a Miniszterelnökségnek otthont adó Karmelita kolostorban. A „történelem, a hidak és a szentek városáról” szóló, ugyanakkor egyetemes, globális problémákat is érintő tanításában ismét szóba hozta a bencés monostort:

Magyarország »hídépítő« lehet, kihasználva sajátos ökumenikus jellegét: itt különböző felekezetek élnek egymás mellett, ellentétek nélkül, tisztelettudóan, építő szellemben együttműködve. Lélekben és a szívemben a pannonhalmi apátság, az ország egyik nagy lelki emlékműve felé fordulok, az imádság helye és a testvériség hídja felé.”

Hortobágyi Cirill főapátot a beszéd elhangzása után kérdeztük az említett pápai megnyilatkozásokról, és a „testvériség hídjáról”. „Nagyon megtisztelő számunkra, hogy a Szentatya így figyel a törekvéseinkre, mindarra, amivel Pannonhalmán foglalkozunk. Az ősszel most újra megrendezzük az ökumenikus konferenciánkat. Ugyan ez még csak a harmadik lesz, de sok előzménye volt már. Például húsvétra készülve a hamvazószerdai közös bűnbánati liturgia, amit évekkel ezelőtt protestáns testvéreinkkel, az Evangélikus és Református Egyház képviselőivel, környékbeli lelkészekkel, lelkésznőkkel összefogva kezdtünk el a pannonhalmi bazilikában.

Amikor (Szent) II. János Pál pápa második magyarországi látogatása alkalmával, 1996-ban Pannonhalmán járt, reményünk volt, hogy itt találkozhat II. Alekszij moszkvai pátriárkával. Millenniumi évünkben látogatott hozzánk III. Senuda kopt pápa, de vendégül látta Pannonhalma többek között a konstantinápolyi pátriárkát és a dalai lámát is.

Úgy látom, a jövőnk akkor lesz biztonságban, ha merünk szóba állni egymással, ha együttműködünk a társadalom építésén, minden jóakaratú embert megszólítva; fölé emelkedve azoknak a különbségeknek, amelyek persze nem elhanyagolhatók. Összefogni a jóért!

Üzenetünk van a társadalom felé. Mert minden kor társadalmában ott az atomizálódás, az elhatárolódás, a kizárólagos igazságtudat. Nem véletlen, hogy Ferenc pápa fő mondanivalója és visszatérő óhajtása most is, itt is az összefogás, az ökumenizmus és a béke.”

Szerző: Pallós Tamás

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír