Premontreiek 900 – Rendtörténeti kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban

A sajtótájékoztatón Varga Benedek, a MNM főigazgatója; Ullmann Péter Ágoston premontrei szerzetes, emeritus perjel és Kusler Ágnes művészettörténész beszélt a Premontreiek 900. A 900 éves premontrei rend története Magyarországon című kiállításról, amelynek rendezője a Magyar Premontrei Cirkária és a Magyar Nemzeti Múzeum.

A premontrei rend múltja és állandó megújulása szorosan kapcsolódik magyar népünk és kultúránk történelméhez – mondta az eseményen Varga Benedek. A múzeum két hete nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, és e nyitás után a Premontreiek 900 az első időszaki kiállításunk, amely azért is jelentős, mert éppen a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évében készült el – tette hozzá a főigazgató. 

A premontreiek rendjében az Eucharisztia különös tiszteletben áll, a rendalapító Szent Norbert egyik attribútuma a monstrancia.

Ullmann Péter Ágoston OPraem emeritus perjel hangsúlyozta, hogy a rend történetében kiemelkedő jelentőségű ez a nagyszabású kiállítás, „amely által emlékezünk, tanulunk a múltból, valamint az utódoknak átadjuk a tudást”, és ami a magyar kormány nagylelkű támogatása nélkül nem jöhetett volna létre.

A tárlaton elsősorban a Gödöllői Premontrei Apátság és levéltár, a Csornai Premontrei Apátság és levéltár, a Premontrei Női Kanonokrend Zsámbéki rendháza, valamint több premontrei gimnázium gyűjteményéből származó, korábban kiállításon még nem szerepelt liturgikus tárgy, dokumentum, litográfia, fotográfia látható.

Kusler Ágnes művészettörténész, a kiállítás kurátora arról beszélt, hogy a tárlat célja áttekintést nyújtani a premontrei rend alapításáról, lelkiségéről, múltjáról és jelenéről a tárgyi örökség bemutatásával, egyúttal felhívni a figyelmet arra, hogy a rendtagok, többek közt Mécs László pap költő miként járultak hozzá a magyar kultúra gazdagításához.

Az MNM Lapidáriumában látható lesz a 2020-ban készített, A premontrei örökség című film is, amely a rend magyarországi jelenlétét mutatja be.

Az MNM Kupolatermében pedig megtekinthető lesz Nagy Sándor A hadak útja című monumentális pannója – a festményen Szűz Mária alakjával és a Tejút csillagrengetegén át lovakon vágtató magyar hősi uralkodókkal. Az alkotás Trianon után, 1924-ben készült a Gödöllői Premontrei Gimnáziumba, és sok évtizednyi lappangás után 2019-ben került elő.

A Lapidáriumban berendezett interaktív tárlat minden részéhez értékes mikrotörténetek kapcsolódnak, illetve több műtárgyat első alkalommal állítnak ki múzeumban.

A szerzetesek személyes tárgyai révén megelevenedik a kolostori élet. A kiállítás jól érzékelteti a premontreiek lelkiségét, amelyet a szemlélődés és az emberek szolgálata (a lelkipásztorkodás, majd a 19. század elejétől a tanítás) együttesen határoz meg (vita mixta).

Külön rész foglalkozik a zsámbéki premontrei templomrom történetével. A kiállítás kiemelkedő alkotása, „kincse” Vaszary János Szent Norbertet ábrázoló, 1897-ben készített festménye, amely az esztergomi ősrégi szemináriumból került a zsámbéki Keresztelő Szent János-plébániatemplomba.

A tárlat május 28. és szeptember 15. között látogatható az MNM Pulszky-termében hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között. Ebben az időszakban a kurátor és más szakemberek mellett a premontrei rend tagjai közül is többen tartanak vezetéseket a kiállításon, az érdeklődők kerekasztal-beszélgetések során ismerhetik meg a rend építészetét, a magyar oktatásban betöltött szerepét, a középkori liturgikus kódexeket.

A múzeumban látható kiemelkedő művek történetét és jelentőségét külön beszélgetések során tárgyalják majd, s a tárlathoz múzeumpedagógiai programsorozat is kapcsolódik.

A kiállítás virtuális formában is bejárható lesz az MNM weboldalán.

Szerző: Körössy László

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír