Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát méltatásában úgy fogalmazott, Halzl József elévülhetetlen érdemeket szerzett a határon túli magyarság szolgálatában.
A díjat a főapátság, a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok 2001-ben alapította. Olyan személyiségnek adományozzák Szent Márton napja alkalmából, aki az előző évben, években a legtöbbet tette a valamikori Pannónia területén lévő kulturális és turisztikai, valamint térségfejlesztő programok megvalósításáért, hozzájárulva ezzel a nemzeti örökség és a kulturális értékek megismertetéséhez és megőrzéséhez.
Várszegi Asztrik hangsúlyozta, Halzl József a mérnöki munkája során is mindig azt tekintette sikernek, aminek kézzelfogható és hatékony eredménye volt. „Talán ez a szemlélet is segítette és segíti a Rákóczi Szövetségben, hogy ne a beszéd, hanem a tettek számítsanak” – fűzte hozzá.
A főapát a díjazottat méltatva kiemelte, hogy a gyakorlat, a szervezés mestere, de szellemi és lelki vonásai is figyelmet érdemelnek. 2006-ban kiadott 1956-os naplója egy „lelkében és szellemében jól megalapozott fiatalember tanúságtétele életről, magyarságról, szabadságról”.
Várszegi Asztrik felidézte, a Pannonhalmi Főapátság a Rákóczi Szövetséggel közösen tizenhét éve rendezi meg a Cultura Nostra versenyt. A magyar történelem egy-egy fejezetének mélyebb megismerésére Kárpát-medencei középiskolásoknak meghirdetett vetélkedő évről évre mintegy ezer magyarországi és határon túli diákot mozgat meg. A Rákóczi Szövetség célja, hogy minél több magyarországi és külhoni diák találkozhasson egymással. Ezt szolgálja diákutaztatási programjuk, amelynek keretében évente csaknem tízezer Kárpát-medencei középiskolás utazhat a nemzeti ünnepekhez kapcsolódóan. 2004 óta a Felvidéken iskolai beiratkozási programot valósítanak meg, hogy minél több magyarul beszélő gyereket írassanak szüleik magyar nyelvű iskolába. Ez a programjuk az utóbbi években kiterjedt a Partiumra és a Délvidék szórványvidékeire is.
Szent Mártonról szóló ünnepi beszédében a főapát kiemelte, Szent Márton ma is időszerű, mert a szegények, kiszolgáltatottak sokasága és valósága mindannyiunk számára kihívás. Szólt arról, hogy Ferenc pápa november 19-én az egyházi év utolsó előtti vasárnapját a szegények világnapjának nyilvánítja, arra buzdítva minden jóakaratú embert, hogy fokozottabban figyeljenek a szomszédságukban élő szegényekre és tettekben is megnyilvánuló módon törődjenek velük.
A pápa nem alibi cselekedeteket akar, hanem azt kéri, az „osztás életstílusát, az osztás életkultúráját” alakítsuk ki – fogalmazott Várszegi Asztrik. – Szent Márton kettévágott katonaköpenyében mindezek benne vannak. „Csak a másokért élő, másokat is szolgáló tevékenység hordoz mind az egyén, mind a köz számára békét, reménytelibb holnapot, teremt mindennapi kenyeret, emberhez méltó életkörülményeket.”
Várszegi Asztrik beszéde végén váratlan bejelentést tett: „A Szent Márton-napokkal 17 év telt el, az én főapáti szolgálatomban pedig immár lassan 27 év telik be. A bencés hagyomány bölcsessége azt diktálta szívemnek, és ez van házi törvényeinkben is, hogy az idősebb adja át helyét a fiatalabbnak. Ezt teszem magam is jó szívvel, és csak úgy köszönök el, hogy nem főapátként, de jóbarátként megmaradok kedves mindannyiuk számára a továbbiakban is.”
Várhatóan január 6-án döntenek az új pannonhalmi főapát személyéről, a beiktatás tavasszal várható.
Az ünnepségen részt vett Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke; Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. elnöke; Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója és Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója is.
Forrás: MTI, Inforádió
Fotó: MTI
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria