Felelősen, következményekkel, erkölcsi példát mutatva – A KÉSZ közleménye

A nehézségek mögött gyakran rejlik lehetőség. Az elmúlt napokban a magyar társadalomban épp ez sejlett fel a közvéleményt megrázó események kapcsán. Végre lehetőség nyílik egyértelműen beszélni felelősségvállalásról, következményekről a politikai közéletben, amely fogalmak az elmúlt évtizedekben szinte egyáltalán nem voltak jelen a hazai mindennapokban.

Az elmúlt jó néhány nap alatt a köztársasági elnök kegyelmi határozata a magyar politikai közéletben az egyik legsúlyosabb bizalmi válsággá nőtte ki magát a Nemzeti Együttműködés Rendszere történetében. Talán nem meglepő a magyar közéletet aktívan követők számára, hogy a különböző politikai pártok a saját céljaikat igyekeznek érvényesíteni eme politikai válsághelyzetben. Szintén megszokott, hogy a bulvársajtó rendkívül leegyszerűsítve és a tényeket néha szándékosan elfedve tálalja és értelmezi mindazt, ami e mögött az ügy mögött meghúzódik. Röpke percek alatt vált dominánssá a kérdés kapcsán egy adott narratíva: bűnrészesként tüntetni fel a kegyelmi ügy szereplőit. A kialakult bizalmi válság közepette nem volt sem mód, sem idő az ügy tényleges hátterének feltárására.

Ebben a helyzetben – rendkívüli módon és a rendszerváltoztatás utáni magyar politikatörténetben szinte példátlanul – azok, akik pozíciójukból fakadóan leginkább döntési helyzetben voltak, egyértelműen és gyorsan felelősséget vállaltak. Egy, a társadalom jelentős többsége szemében hibás döntést nem igyekeztek kimagyarázni, nem próbáltak mondvacsinált indokokkal elfedni. Vállalták a pozíciójukból fakadó következményeket, és felelősségteljesen levonták a szükséges konzekvenciákat. „Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól annál többet kívánnak.” (Lk 12,48)

Számunkra, akik a demokratikus közéletben a keresztény és konzervatív alapelvek mellett állunk ki, örömteli üzenetet hordoz, hogy vannak olyan politikai vezetői a nemzetnek, akik felismerik az adott időben a politikai döntések következményeit, és vállalják ezeket, akár pozitívak, akár negatívak. A hazai politikum szempontjából rendkívül előremutató e helyzetben, hogy kiderült: mégiscsak van szabad sajtó, működik a véleménynyilvánítás szabadsága, az ellenzéki politikai erők képesek tömegeket megszólítani és a politikai vezetőknek el kell számolniuk minden cselekedetükkel. Ebben a rendkívül megterhelő helyzetben a legfontosabb tanulság számunkra, hogy hazugnak bizonyult az ellenzék legtöbb vádja a hatalompolitika működésével kapcsolatban.

Amire pedig egyértelműen szükségünk van a hazai közvéleményben, az ennek a lendületnek a megőrzése, a döntések mögötti transzparencia megteremtése és különösen a konzervatív politikai táborban a hitelesség fenntartása. Ugyanis az elmúlt hét éppen erről, a konzervatív politika hitelességéről is szólt. Hiteles volt, hogy éppen az a politikus vállalta a meghozott döntésért a felelősséget, akinek egész karakterétől, a nemzetet ténylegesen egybekovácsoló politikai teljesítményétől a legmesszebb állt bármi, ami a gyermekek ellen irányuló cselekedetekkel kapcsolatos. Novák Katalin, hazánk első női köztársasági elnöke most is, mint korábban már oly sokszor, példát mutatott. Rendkívül felelősségteljes döntés volt saját jövőbeni munkáját és karrierjét feláldozni azért, hogy egyértelmű legyen, a legkevésbé sem kívánt soha asszisztálni bárminemű súlyos, gyermekek ellen irányuló bűnhöz.

Szintén a következmények vállalásának komoly példája, hogy a köztársasági elnök asszony mellett egyik legfontosabb tanácsadója is távozott vezető pozíciójából, a református közösség éléről. Ez a felelős politika logikájának megnyilvánulása, mert bár nem hitvallási kérdésben, de közpolitikai ügyben hozott – jelen információink birtokában – téves döntést, amikor elnöki tanácsadóként egy szerinte ártatlanul meghurcolt, egyházához erősen kapcsolódó embertársa mellett állt ki. Balog Zoltán püspök úr, aki maga is állt a politika élvonalában miniszterként, ugyan némi késlekedéssel, de mégis átérezte azt a hatalmas felelősséget és azt az egyértelmű konzekvenciák iránti várakozást, ami mind saját felekezetében, mind a konzervatív tábor oldaláról irányába megmutatkozott.

A kirobbant bizalmi válság mögött meghúzódó bűncselekmények hálója kapcsán kötelességünk, hogy hangsúlyozzuk: a legmesszebbmenőkig elítélünk minden, a gyermekek ellen irányuló bántalmazást, bármilyen ellenük elkövetett visszaélést, történjék az bárhol és bárkivel, gyermekotthonban, családi körben vagy iskolai viszonyok közepette. „Aki tehát tudna jót tenni, de nem tesz, bűnt követ el.” (Jak 4,17)

Mindezek alapján a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége csak megköszönni tudja, hogy épp a nagyböjti időszak kezdetén mód nyílt ebben a súlyos ügyben bizonyítani a bűnbánat erényét, erkölcsös módon kiállni a nyilvánosság elé, és példát mutatni a felelősségteljes politikusi magatartás mibenlétéről, a következmények vállalásának fontosságáról, egyben pedig elhessegetni a következmények nélküli politizálás hamis mítoszát.

Budapest, 2024. február 19.

a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöksége

Forrás és fotó: Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

Magyar Kurír