A „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport két újabb kötetének bemutatója Szombathelyen

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az egyik bemutatott kötet Tóth Krisztina A Szombathelyi Egyházmegye története. Grősz József egyházkormányzása idején című egyházmegye-történeti monográfiája volt; a másik egy tanulmánygyűjtemény, Katolicizmus Magyarországon a II. vatikáni zsinat korában. Tanulmányok és inventárium címmel.

Az eseménynek a szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium adott otthont. Rendezője a kutatócsoport és a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szombathelyi szervezete volt. Rétfalvi Balázs szombathelyi KÉSZ-elnök, az esemény fő szervezőjének bevezető mondatai után Véghné Busics Hilda, az eseménynek helyt adó iskola igazgatója üdvözölte a jelenlévőket. Röviden ismertette volt diákjuk, Tóth Krisztina eddigi életpályáját, nem leplezett büszkeséggel bemutatva egykori tanítványuk tudományos munkásságát. Őt követően Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere fejezte ki örömét, hogy a városnak ilyen elhivatott és tehetséges fiataljai vannak.

Veres András szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és a PPKE nagykancellárja felszólalásában reményét fejezte ki, hogy mostantól kezdve tovább bővül a Géfin Gyula (1889–1973) néhai pap-történész által megkezdett szombathelyi egyházmegye-történeti kutatás, és Tóth Krisztina könyve méltó folytatása Géfin munkájának. Kifejtette, hogy ugyan igen nehéz objektív képet alkotni az egyház huszadik századi történelméről, mégis – széleskörű forrásismerettel és empátiával felvértezve – erre kell törekedni a kutatóknak. Veres András továbbá fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az egyház a társadalomban él, s annak szerves része. Így a történelem során is az egyház és a társadalom nem egymással párhuzamosan létezett, hanem átszőtte egyik a másikat, s így a két területet utólagosan elkülöníteni, az egyháztörténetet a társadalomtörténetből „kizárni” nem lehet. Különösen igaz ez a II. vatikáni zsinat korszakalkotó idejére, ugyanis a zsinat következményei a mai napig meghatározzák a katolikus klérus és társadalom mindennapjait.

Tóth Krisztina monográfiáját Gárdonyi Máté, a Veszprémi Hittudományi Főiskola docense méltatta. Az egyháztörténet-írás szempontjából fontosnak nevezte, hogy egy „vidéki” egyházmegye működéséről kapunk átfogó képet azzal, hogy a magyar egyház vezetésében fontos szerepet játszó Grősz József életének egy eddig kevésbé kutatott időszaka kerül a könyvben tárgyalásra.

A kutatócsoport tanulmánykötetét Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa ismertette. Kiemelte, hogy fiatal, a történészi pálya kezdetén álló szerzők komoly tudományos értékű, módszertanukban követésre méltó írásait tartalmazza a könyv, mely egyaránt felölel teológiai és bölcsészeti szempontokat.

A kötetek bemutatását követően Tusor Péter, a PPKE BTK docense, a kutatócsoport vezetője röviden összefoglalva ismertette a 2012 óta működő „mini kutatóintézet” létrejöttét és tevékenységét. Megemlítette, hogy Rétfalvi Balázs jóvoltából nemsokára újabb szombathelyi vonatkozású eredmény várható: Kovács Sándor főpásztorsága első évtizedének módszeres feldolgozása. Végül hangsúlyozta, hogy a közelmúlt egyháztörténetét ideje végre kiemelni a zsurnaliszta ügynökközpontú hozzáállásból, hiszen a komplex, letisztult megközelítés csak komoly tudományos felkészültséggel lehetséges. E felkészültség biztosítása a katolikus egyetem fontos feladata – húzta alá. A rendezvény zárásaként Török József teológus-egyháztörténész, a PPKE HTK professzora, a „Lendület” kutatócsoport szenior kutatója és tanácsadója az elmúlt tíz év eredményei felett érzett örömének adott hangot. Reményét fejezte ki továbbá, hogy Veres András megyéspüspök továbbra is figyelemmel fogja kísérni a kutatócsoport munkáját és az egyetem nagykancellárjaként támogatni fogja egyháztörténeti kutatásait és egyetemi oktatói tevékenységét, mely az utóbbi két évben sajnálatosan háttérbe szorult az egyetem bölcsészeti karán.

További részletek, információk a kutatócsoport honlapján találhatók.

Fotó: Kanász Viktor

Magyar Kurír