Csillagnak kellett lennie – A száz éve született Prokop Péter festőművész papra emlékeztek Csepelen

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A 2003-ban elhunyt Prokop Péternek több mint kétszáznegyven képe díszíti a Szent József Otthon falait, az épület kápolnájának is meghatározó eleme szuggesztív keresztútja. A január 19-i megemlékezés is itt vette kezdetét: Michael August Blume apostoli nuncius a kápolnában mondott rövid imádságot követően végignézte az otthonban található Prokop-képeket. Ez nem csupán egy udvariassági vizit volt a Szentszék diplomatája részéről: a magyar származású, de magyarul csak mostani szolgálata kezdetétől tanuló Blume atya nemcsak hogy ismerte a több mint negyven évig Rómában emigrációban élő Prokopot, de még a modellje is volt South Bendben, szülővárosában.

A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata fenntartásában működő otthon emléktáblájánál koszorúzással kezdődött meg a csepeli megemlékezés hivatalos része. „A főváros remeteségébe jött a Rómában töltött remeteségből Prokop Péter – fogalmazott a festőművész-papról írott monográfia szerzője, Prokopp Mária művészettörténész. – Már fiatalkorában Istennek szentelte életét, és külföldön is megmutatta, hogy van magyar kereszténység, a kalocsai, népi hagyományokból épülő igaz kereszténység. A kereszténység fennmaradásához az egyik csillagunk, egyik útmutatónk Prokop Péter, aki vízkereszt napján született. Mindig tudta, hogy csillagnak kell lennie, és ez a csillag a képein keresztül ragyog ránk. A jelenlévőknek az a feladatuk, hogy továbbadják ezt a ragyogást” – hangsúlyozta a művészettörténész.

Prokop Péter emléktáblájánál koszorút helyezett el az apostoli nunciatúra nevében Michael August Blume, a Csepeli Önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester, valamint számos kulturális egyesület és intézmény képviselői.

A jubileumi ünnepség hálaadó szentmisével folytatódott, amelyet Michael August Blume mutatott be, többek között Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, Varga Lajos váci segédpüspök, Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyéspüspök és Kertész Péter csepeli plébános koncelebrálásával.

Varga Lajos segédpüspök, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ igazgatója szentbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Prokop Péter egyszerre volt pap, író és festőművész. Elsősorban a látványra és a vízióra gondolunk Prokop Péter kapcsán – mondta a püspök, hozzátéve, hogy először a művész fantáziájában kellett megszületnie annak a látványvilágnak, amelyet aztán alkotásain megjelenített. Varga Lajos rávilágított: a misztérium jobban, sokszínűbben meg tud jelenni egy képen, mint a szavakban, de ugyanez a festői ábrázolásmód az írói kifejezésmódra is igaz, és Prokop Péter a szavak által is festett. A segéspüspök hálát adott a Mindenhatónak, hogy Prokop Péter teremtő, alkotó módon olyat tudott létrehozni, ami korábban még nem volt.

A megemlékezés záróakkordja a Prokop Péter 100 – Emlékezések könyve című kötet bemutatója volt a csepeli polgármesteri hivatalban. Borbély Lénárd polgármester, a könyvet kiadó helyi önkormányzat vezetője arról beszélt, hogy Csepelen nagyon fontosnak tartják az Egyház megerősítését, és ez a könyv is erre mutat jó példát.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Prokop Péter kétfajta üzenetéről szólt. A politikus szerint azzal, hogy a legkorszerűbb irányzatokat követte, a mai Egyháznak azt üzeni: Ne féljetek a legmodernebb kifejezésmódokat használni! Európának pedig azt, hogy a kereszténységet nem szabad kilúgozni, hanem a normalitást kell megerősíteni.

Michael August Blume apostoli nuncius azokat a személyes emlékeit idézte fel Prokop Péterrel kapcsolatban, amelyek az új kiadványban is olvashatók. A South Bend-i Magyarok Nagyasszonya-plébánia korábban fehér falai 1960 és 1965 között „fokozatosan a színek folyamává” változtak, ahogy a pap festő kialakította a Szűzanyát a magyar szentekkel, angyalokkal és más szentekkel együtt ábrázoló művét. „Számomra felejthetetlen, hogy ezeknek a szenteknek a tekintete alatt szenteltek pappá” – mondta el a szentszéki nagykövet.

Az eseményen külföldi útja miatt nem tudott jelen lenni Németh Szilárd csepeli országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki a csepeli Prokop-kultusz fenntartásáért, megerősítésért tavaly Prokop-díjat vehetett át, de levélben köszöntötte az egybegyűlteket.

Végül a három szerkesztő, Erdei Kvasznay Éva, Feledy Balázs és Prokopp Mária ismertette röviden az emlékkötetet, amelyben mintegy hatvan egyházi személy, művész, író, kritikus és tisztelő gondolatai nyomán rajzolódik ki az 1919. január 6-án Kalocsán született pap, író, festő alakja. Hogy az olvasó saját képet is alkothasson Prokopról, százhatvan festménye is bekerült a könyvbe, ezek mindegyike a Szent József Otthonban található meg eredetiben.

Prokopp Mária a borítót díszítő, pirosban, aranyban tündöklő, harsonázó angyalra hívta fel a figyelmet. Így kell nekünk is a kereszténység örömét harsonáznunk – mutatott rá.

Erdei Kvasznay Éva is kiemelte Prokop kalocsai tüzes vörösét, amely rögtön szíven ütötte őt. A Műcsarnok előtt kéne kígyóznia a népeknek, hogy megnézzék a Prokop-képeket, olyan jelentőségű alkotó, sajnos mégsem így van ez. A kötettel éppen ahhoz kívánnak hozzájárulni, hogy Prokop Péter minél inkább a megfelelő helyre kerülhessen a művészeti életben, a művészetet kedvelők körében.

Feledy Balázs végszóként Prokop Péternek azt a gondolatát idézte, mely szerint egy vérbeli alkotó számára az alkotás mindig vallásos aktus is. A művészettörténész emellett elmondta: Réti György italianista, nyugalmazott diplomata, történész, akinek emlékezése szintén megtalálható a kötetben, kezdeményezni fogja Prokop Péter szentté avatását.

Fotó: Merényi Zita

Agonás Szonja/Magyar Kurír