Elhunyt a szent életű édesanya, aki daganatos betegsége ellenére elutasította az abortuszt

Caterina Morelli gyerekorvos volt a firenzei Meyer Gyermekkórházban. Úgy emlegetik városában, hogy „a szent, aki a szomszédunk is lehetett volna”. Amikor kiderült, hogy daganat van a mellében, második gyermekét várta, és visszautasította az abortuszt, úgy döntött, az állapotával kompatibilis kezelést vesz igénybe, hogy világra hozhassa gyermekét.

Amikor 2012-ben diagnosztizálták a mellrákot, azonnal megkereste Európa egyik legjobb kórházát, a milánói onkológiai intézetet (Istituto Europeo di Oncologia), ahol várandósan megműtötték. Ugyanabban a kórházban kezdte el az állapotának megfelelő terápiát, miközben kihordhatta gyermekét. Amikor megszületett a gyermek, elkezdte a sugárterápiát.

A szülés után hét éven át küzdött a betegséggel. Egy ideig minden rendben volt, de 2015-ben egy kiterjedtebb és agresszívabb daganatot diagnosztizáltak a szervezetében. Férjével együtt zarándoklatokon vettek részt Lourdes-ban és Međugorjéban, és közben a szenvedés útján sok beteggel került kapcsolatba. Jellé vált számukra arról, hogyan lehet szembenézni a betegséggel: teljesen a Szűzanyára bízta magát, örömmel és azzal a mély bizonyossággal, hogy Isten mindent jóvá alakít át. Egyre több ember vette körül, a WhatsApp üzenetküldő alkalmazásban létrehozott többféle csoportban is támogatta őket. Krisztus köztük élő tanúja volt, fénye bevilágította a körülötte élőket. Háza egyfajta kegyhellyé vált, sokan mentek el hozzá beszélgetni, imádkozni.

„Mindvégig szenvedélyesen, intenzíven élt, szeretett élni, meglepte azokat, akik ismerték az állapotát. Egészen a végsőkig akart gondoskodni szeretett gyermekeiről, a házról, mindent megélt, amit lehetett az állapotában – írta Filippo Belli teológus pap, aki jól ismerte Caterinát. – Soha nem adta fel, folyamatosan kérte Istentől a gyógyulás kegyelmét, de legfőképpen az életszentséget maga és családja számára… Az életszentség számára mindennapos kérdéssé vált, de nem azért, hogy minél kegyesebb és tökéletesebb legyen a világ szemében, hanem azért, hogy boldog legyen… Sokakkal, velem is megtörtént, hogy úgy közeledtünk Caterinához, hogy vigasztalni, segíteni akartuk, és derűje, szeretete, figyelme teljesen magával ragadott. Egy nagy misztérium, különleges fény élt benne, sugárzott belőle, amelyről ő jól tudta, hogy nem más, mint Jézus szeretetteljes jelenléte az életében.” Filippo atya szerint mindenki értette, hogy Caterina teljesen átadta magát Jézusnak, készen állt, az utolsó nagy fájdalmát is Jézusra bízta: hogy férjének és gyermekeinek nélküle kell élniük.

2018 szeptemberétől állapota rohamosan romlani kezdett, olyannyira, hogy idén januárban kérte, hozzák előre lánya elsőáldozásának dátumát, hogy ő is ott lehessen. Néhány nappal később kómába esett. Betegágyát folyamatosan sok barát állta körül, imádkoztak, énekeltek, ott voltak a gyerekei is, ünnepi légkörben, ahogyan ő szerette volna. Február 8-án hajnalban halt meg.

Temetésén, a firenzei Santissima Annunziata-templomban rengetegen gyűltek össze, hogy utolsó útjára kísérjék. Férje, Jonata és gyermekei, Gaia és Giacomo, a rokonok és barátok tiszteletben tartották Cate kérését, hogy ünnep legyen a búcsúztatója. A templom előtti téren egy molinón ez állt: „Cate, elrepültél Firenze egére, hogy még fényesebbé és szebbé tegyed”. A hit és nagylelkűség példáját tisztelték benne sokan, Olaszország határain kívül is.

Giuseppe Betori firenzei érsek az Avvenirének így nyilatkozott: „Az élete tisztán evangéliumi élet volt: elveszíteni az életet, hogy életet adjon másoknak, ahogyan Jézus tette. Olyan gesztus ez, ami csakis a hitből fakadhat, és csak a hitben lehet megérteni teljes egészében.”

Forrás: Famiglia Cristiana; Avvenire

Fotó: Avvenire

Magyar Kurír
(tzs)