A vasárnap zárult kiállítás az esztergomi Keresztény Múzeum és a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata rendezésében valósult meg. A tárlat őseink mindennapi hitéletébe nyújtott betekintést a Keresztény Múzeum népi vallásosság gyűjteményének tárgyai segítségével.
A záróeseményen Kontsek Ildikó, a Keresztény Múzeum igazgatója mondott köszönetet a kiállítás támogatóinak, létrehozóinak. Felidézte a tárlat hat hetét, mely az advent és karácsony bensőséges időszakára esett. Kiemelte, Jézusnak az ember felé való közeledése valóban nyilvánvalóvá válhatott minden látogató számára, aki nyitott szívvel közeledett a mindennapok és az ünnepek hitéletének tárgyi kultúrájához.
Kontsek Ildikó szólt arról is, hogy az elhivatottak bizonyosságával látták előre ezt a lelki hatást a gyűjteményt létrehozó Erdélyi Zsuzsanna, Bálint Sándor, valamint a gyűjteménynek otthont adó esztergomi érsek, Lékai László 1980-ban, amikor felhívásukat közzétették. Erre a felhívásra több ezer felajánlás érkezett, de 35 évnek kellett eltelnie, míg az összegyűlt anyagból az első áttekintő bemutatásra sor kerülhetett.
A Magyar Művészeti Akadémia által támogatott tárlattal új korszak kezdődött a népi vallásosság tárgyi emlékeit tartalmazó gyűjtemény életében. A néhány éve megkezdett, alapos szakmai feldolgozásnak, a szakmai elismeréseknek, a közönségsikernek köszönhetően a jövőben valós lehetőség nyílik a gyűjtemény szakszerű és minden érdeklődő számára hozzáférhető elhelyezésére. A Keresztény Múzeum igazgatónője a közönség előtt beszámolt arról, hogy Erdő Péter bíboros jóváhagyását adta egy új, esztergomi székhelyű, állandó kiállító- és kutatóhely létrehozására a hányatott sorsú gyűjtemény számára. A gyűjteményt pedig az alapítóról, Erdélyi Zsuzsannáról nevezte el.
Erdélyi Zsuzsanna a szakrális szövegfolklórral és a népköltészet szimbolikájával foglalkozott néprajzkutatóként.
1968-ban hallott először archaikus népi imádságot egy nagyberényi asszonytól. Ettől fogva haláláig ezt a középkori eredetű szöveghagyományt, a népi Mária-költészetet, a szóbeliség és írásbeliség kapcsolatát és a népi vallásosságot kutatta. Több tízezer szöveget gyűjtött.
2012 és 2014 között a Magyar Művészeti Akadémia népművészeti, néprajzi tagozatának vezetője volt.
2015. február 13-án hunyt el.
A népi vallásosság tárgyait bemutató kiállítás zárónapján, Erdélyi Zsuzsanna 95. születésnapján Klukon Edit és Ránki Dezső személyes felajánlásból adtak koncertet a népi vallásosság gyűjtemény alapítójára emlékezve. A Vigadó díszterme zsúfolásig megtelt, a család, az Akadémia képviselői, valamint az összegyűltek a kiállítás létrehozóival együtt fejezték ki tiszteletüket a tavaly elhunyt néprajztudós előtt.
Klukon Edit és Ránki Dezső két részes zongoraestjének első felében előbb Dukay Barnabás Oroszlános kút a növekvő Holdnál – a vörös című hangkölteményét adták elő két zongorán, majd Liszt Ferenc Dante-szimfóniájának két zongorára komponált átiratát mutatták be. A második részt teljes egészében Liszt Via Crucis című négykezes darabjának szentelték.
Az est végén az Erdélyi és Dobozy család megjelent tagjai, a zongoraművész házaspár és a kiállítás létrehozóinak tiszteletére a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete György a kiállítóteremben fogadást adott, és ezzel formálisan is bezárta a Keresztény Múzeum Erdélyi Zsuzsanna Gyűjteményének első önálló tárlatát.
Forrás: Keresztény Múzeum
Fotó: Mudrák Attila/Keresztény Múzeum
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria