Az egyik ajándék egy feszület volt: fából faragott, sarlóból és kalapácsból formázott keresztre felfeszített Krisztus-alak. A munkásokat és a földműveseket egyesítő kommunista jelképet ábrázoló ellentmondásos ajándék heves reakciókat váltott ki világszerte a médiában.
A bolíviai elnök elmondta, hogy a feszületet az 1980-ban meggyilkolt spanyol jezsuita, Luis Espinal tervezte, akit a korabeli jobboldali diktatúra fegyveresei öltek meg. Ferenc pápa néhány órával az ajándékcsere előtt – programon kívül – La Pazban megállt azon az emlékhelyen, ahol Espinal atya holttestét megtalálták. 1980-ban, két nappal Óscar Arnulfo Romero meggyilkolása előtt ölték meg Espinalt, aki a közelmúltban boldoggá avatott San Salvador-i érsekhez hasonlóan a szegények jogaiért emelt szót.
Federico Lombardi szentszéki szóvivő elmagyarázta, hogy a feszületet tervező jezsuita Luis Espinalt a jobboldali diktatúra fegyveresei ölték meg, mert a szabadságért és az igazságosságért küzdött. „Rendtársai elmesélték, hogy ezzel a jelképpel nem egy ideológia mellett akart kiállni, hanem a párbeszédre való nyitottságot akarta megjeleníteni, amelyet fontos volt gyakorolni abban a történelmi időben mindenkivel, aki az ország szabadságáért és az igazságosságért tevékenykedett… Ezt a jelképet úgy kell értelmezni, hogy tudni kell az eredetét, tudni kell, milyen korban született” – tette hozzá.
Ferenc pápa július 10-én, pénteken reggel a szálláshelyén lévő kápolnában bemutatott szentmisét követően Mária szobrának lába elé tette Morales elnök ajándékait. Köszönetet mondott az elnöknek, amiért egy szeretetteljes gesztussal, kedvesen két díszt adott neki a bolíviai nép nevében. Megköszönte a bolíviai nép szeretetét és ezt a kedves gesztust, és a két díszt ott hagyta Bolívia védelmező anyjának lábainál, hogy mindig megemlékezzen népéről és egész Bolíviáról, és arról, hogy ott járt Péter utóda.
Lombardi kiemelte, hogy nem tudtak előzetesen az ajándékról. Nem ez a feszület volt az egyetlen politikai jellegű ajándék, amelyet Evo Morales a pápának átnyújtott: A tenger könyve című kötet volt a másik. Ez a könyv a Bolívia és Chile közötti területvita érveit tartalmazza – tájékoztat a Rome Reports hírügynökség.
Bolívia a Chilével folytatott 1879–83 közötti háborúban vesztette el a tengerhez való hozzáférését. A közelmúltban az ország a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, hogy tárgyalják újra ezt a döntést. Azzal érvel, hogy Bolívia szegénysége részben abból ered, hogy tenger nélküli területen fekszik. Chile álláspontja viszont az, hogy a Nemzetközi Bíróságnak nincs illetékességi joga, mivel Bolívia határait egy 1904-es egyezményben rögzítették – írja az AP hírügynökség.
Ferenc pápa utalt a határvitára az ország vezetőihez szóló beszédében La Pazban. Arra hívta a régió országait, javítsák diplomáciai kapcsolataikat annak érdekében, hogy elkerüljék a testvérnépekkel való konfliktusokat, és előmozdítsák az őszinte, nyitott párbeszédet a problémáikról. „Itt a tengerre gondolok. A párbeszéd nélkülözhetetlen – mondta, majd hangsúlyozta: – Falak helyett hidakat kell építenünk.”
Luis Espinal a spanyolországi Barcelona közelében született 1932-ben. Irodalmat tanított Bolíviában, és a jezsuita Radio Fidesnél dolgozott mint filmkritikus és moziszakértő. 1979-ben az Aquí hetilap főszerkesztőjévé nevezték ki. Az újság az emberek valós problémáival foglalkozott, nagy bátorsággal kritizálta az éppen hatalmon levő kormányokat, és elítélte az emberi jogok lábbal tiprását. Rendíthetetlenül hangsúlyozta minden ember méltóságát, és megértést mutatott azok iránt, akiknek nem hallani a hangját a társadalomban. Espinal kezébe kerültek bizonyítékok a drogkereskedelemről, erősen bírálta García Meza tábornokot. Ez vezetett végül vértanúságához, két nappal Romero érsek meggyilkolása előtt ölték meg. 1980. május 21-én este moziba ment, hogy megnézzen egy, a kirekesztettekről szóló filmet. A moziból kilépve egy dzsippel érkező csoport elfogta, és a közvágóhídra vitték, ahol négy órán keresztül kínozták, majd tizenhét lövéssel megölték. Holttestét arra a helyre vitték, ahol ma egy kis emlékmű áll nagy kereszttel. Espinal temetésén a lakosság hatalmas számban vett részt, 70-80 ezer ember volt jelen, amire Bolíviában addig még nem volt példa.
Fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria