Létezik-e gyermekhez való jog? – Szakmai nap az OLI-ban aktuális bioetikai kérdésekről

Az egybegyűlteket, köztük az esztergomi szeminárium morálteológiai kurzusának résztvevőit Gáspár István, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója köszöntötte.

Az OLI novemberi szakmai napjának orvos előadója, Rojkovich Bernadette, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke azt fogalmazta meg, nagyon fontos, hogy a mesterséges megtermékenyítés sokakat érintő, bioetikai kérdéseket felvető eljárásáról, a lombikprogramról megindult hazánkban a párbeszéd. „Az erkölcsi válaszadás fut a gyors tudományos fejlődés után, ami komoly veszélyeket jelent” – mondta, hangsúlyozva az erkölcsi határok megszabásának feladatát és a fejlődés irányának befolyásolását. Hozzátette, fontosnak tartja továbbá, hogy megtanuljunk jól kommunikálni ezekről a kérdésekről, erkölcsi problémákat megfogalmazva, de semmiképpen sem elítélve az érintetteket. Az előadó szerint a mai ember „nem akarok gyereket” és „mindenáron gyereket akarok” hozzáállása az, ami felveti a gyermekhez, az egészséghez való jog kérdését, melyről elengedhetetlenül fontos beszélni.

A Budai Irgalmasrendi Kórház osztályvezető főorvosa a mesterséges megtermékenyítés orvosi alapjaival foglalkozott, és bemutatta a Pannon Reprodukciós Intézet által közzétett filmet a mesterséges megtermékenyítés lefolyásáról. Véleménye szerint problematikus, hogy meddőség esetén az orvos az adott párnak azonnal a lombikprogramot ajánlja, akik ezt a gyorsabb lefolyás érdekében könnyen el is fogadják. Rojkovich Bernadette felhívta a figyelmet az eljárásból fakadó veszélyekre, az ikerszülés kockázatára, a hormonális túlstimulálásra, az esetleges genetikai betegségek felmerülésére, a vérfertőzés, a komplikációk és a műhibák lehetőségére. A Magyar Bioetikai Társaság elnökeként azt fogalmazta meg, támogatják a CitizenGo azon petícióját, melyben arra kérik a kormányt, szenteljen figyelmet azoknak a meddőséggel küzdő házaspároknak is, akik egészségügyi és/vagy erkölcsi megfontolásból nem vállalják a lombikkezeléseket.

Dervarics-Boros Ágnes, a Creighton-módszer oktatója bemutatta a meddőség kezelésének egy másik útját. A Creighton-módszer a NaPro Technológia előszobája. Egyszerre figyel az emberi termékenységre, a női egészségre, a párkapcsolatra, és morálisan elfogadható eszközt ad a házaspár kezébe az elmaradó gyermekáldás orvoslására. Ágnes személyes példájából kiindulva mutatta be az eljárást: 26 évesen házasodott, párjával azzal a reménnyel indult nászútra, hogy hazafelé már a pocakjában lesz a vágyott baba. Eltelt egy-másfél év, de nem következett be a gyermekáldás. Mesélt a rengeteg tanácsról és a tanácstalanságukról, hogy hova fordulhatnának a problémájukkal. „A meddőség kereszt. Ez nem tagadható el” – idézte fel a teljes lélekkel vágyott foganás elmaradásának fájdalmát. Alávetette magát a kivizsgálásoknak, férjével sokat beszélgetett a helyzetükről. Házasságuk mélyebbé, érettebbé vált ezáltal. Gyermek hiányában fel tudták vállalni a családban támogatásra szoruló nagymama gondozását, ami ugyancsak gazdagodást jelentett a kapcsolatukban. Eközben ismerték meg a Creighton-módszert, sőt Ági az oktatói képzést is elvégezte. Utána elkezdődött a NaPro beavatkozás, igyekeztek feltárni és orvosolni a termékenység akadályát jelentő okokat. Ági ettől ugyan egészségesebbnek érezte magát, de a baba mégsem jött. A házaspár megértette: emberileg megtehetnek mindent, hogy jó környezetet teremtsenek a baba érkezéséhez, de a gyerek ajándék, Isten döntése. „Komoly gyász volt ezt átélni. Vissza kellett adni a Teremtőnek a döntést, ez hosszú és nehéz folyamat volt.” Már szóba került az örökbefogadás is, amikor megfogant a kislányuk. Ágnes ma már egy kétéves gyermek boldog édesanyja, és sorstársait Creighton-oktatóként segíti.

A módszer a női ciklusra koncentrálva figyeli a nő szervezetének működését, és ad jeleket az elakadásokról. A meddőség mellett információkat nyújt főként olyan problémákról, amelyek a stressz hatására alakulnak ki. Segít a női egészség őrzésében, előnyei között ott van a biztonságosság, a párkapcsolatra való odafigyelés, a női méltóság és a házasság méltóságának tiszteletben tartása, valamint a személyre szabottság. Lehetőséget ad mind a várandósság elérésére, mind annak elkerülésére.

A módszerről részletesebben a csaladtervezo.hu oldalon tájékozódhatunk.

Roska Péter morálteológus az előadókhoz kapcsolódva két szempontra hívta fel a figyelmet: a nemzés testi és lelki valóság, az ember eredete nem szűkíthető le a biológiai valóságra. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a lombikeljárásban laboratóriumi keretek közé degradálódik a két ember egyesülése. Hangsúlyozta, az emberi élet a foganással kezdődik, így az embriók megsemmisítése abortusznak számít. Nem létezik keresztény lombik, többek között azért sem, mert nem garantálható a lombikeljárásban az embriófelesleg elkerülése. Roska Péter morális kérdésnek tartja a lefagyasztás eljárását is, mert az tárgyiasítja az emberi életet.

A morálteológus felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyház amellett, hogy hirdeti az objektív erkölcsi igazságot, szeretettel áll a gyermekáldásra vágyók mellett, és hagyományában mindig is fontos volt a gyermekáldásért folyamodók megsegítése. Utalt a kegyhelyekre vezetett zarándoklatokra – ajánlotta a Mátraverebély-Szentkúton tartott meddőséggel küzdő párok lelkigyakorlatát, imacsoportok keresését.

A szakmai nap fórummal zárult, ahol a résztvevők kérdéseket tehettek fel az előadóknak.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír