A magyar tudomány ünnepe a Gál Ferenc Főiskolán – 2. rész

November 26-án második alkalommal tartottak sporttudományi konferenciát a Gál Ferenc Főiskolán. Az eszmecsere első részében azt a kérdést vizsgálták, hogy a felsőoktatási tanulmányok mellett lehetséges-e világszínvonalú sporteredményeket elérni, vagy a kettő kizárja egymást.

Kozma Gábor rektor köszöntőjében a sport, a testi nevelés szerepéről szólt a keresztény nevelésben, majd a konferencia alapkérdésére a saját sportolói és felsőoktatási életútjukat bemutató élsportolók adtak választ. Dudás Zita Bianka Európa-bajnok búvárúszó Szegeden szerzett jogászdiplomát, akárcsak az utána előadást tartó Molnár Tamás olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó. Mindketten kiemelték a következetes családi nevelés, a kiváló edzők és a szigorú, de elismerést is nyújtó iskola szerepét.

Kárász Anna világbajnok kajakozó a szegedi gazdaságtudományi képzés hallgatója, ő Skype-on jelentkezett be Floridából a szegedi konferenciára, és válaszolt a feltett kérdésekre.

A vizes sportok után a kosárlabdázás és az egyetemi tanulmányok összeférhetőségéről volt szó: a Naturtex-SZTE-Szedeák két kosarasa, Chip Armelin és Juhos Levente mutatta be a magyarországi mellett az USA híres egyetemi bajnokságainak világát a felsőoktatási intézményekbeli tanulmányokkal való összefüggésben.

Bár sportolói szempontból nehezen összehasonlítható a két ország egyetemi sportélete, de aki az USA-ban a középiskola elvégzése után tovább szeretne sportolni, annak egyetemre kell járnia, ezért muszáj tanulnia. Mindenütt kihívás egy élsportoló számára összeegyeztetni a sportot tanulmányaival. A sport az akaraterőre, a kitartásra, a rendszerességre, az edzői, nevelői utasítások követésére, a jó életcélok, a minél teljesebb élet megvalósítására nevel, ami a sportoló számára sikereket hozhat, és ezek az eredmények másoknak, egy egész nemzetnek is örömöt, büszkeséget adnak, és követendő példát nyújtanak a fiataloknak.

A Gál Ferenc Főiskola sporttudományi konferenciája egy kutatási program eredményeinek bemutatásával folytatódott, amely a hazai és a nemzetközi sporttudományi képzési kínálatot és felsőoktatási módszereket tárta fel. A felmérést többek között Lepeš Josip, az Újvidéki Egyetem sportképzéseket is nyújtó szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának dékánja ismertette.

November 27-én tartották Az egyházi szociálismunkás-képzések duális képzéssé fejlesztéséről címmel a magyar tudomány ünnepe 2015. évi rendezvénysorozatának utolsó konferenciáját a Gál Ferenc Főiskolán, amely egyben a Szegedi Tudományegyetemmel közös projekt záró konferenciája is volt.

A tudományos eszmecsere plenáris és szekcióüléseit megnyitva Kozma Gábor rektor áttekintette a Gál Ferenc Főiskolán folyó szociálismunkás-képzés rendszerét és a fejlesztési célokat. Varga István professzor, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola rektora a veszprémi szociális munka szak huszonöt évének történetét, fejlesztési lépéseit idézte fel.

Ritz Judit, a Bálint Sándor Egyházmegyei Szeretetszolgálat főigazgatója a Szeged-Csanádi Egyházmegye szociális ellátórendszeréről nyújtott módszertani elemzést, majd Kothencz János, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója tartott előadást A professzionális szociális munka szükségessége a katolikus egyház karitász szolgálatában címmel. Birher Nádor címzetes egyetemi tanár a karitásztudomány alapvetéseit, valamint a tudomány és a gyakorlat nemzetközi trendjeit tekintette át, betekintést adva a hálózatelméletre épített újszerű kutatásába is.

Szabó Péter, a Szegedi Tudományegyetem oktatója a szociális munkában igényelt innovatív megközelítéseket elemezte, Petróczi Erzsébet főiskolai tanár pedig a Gál Ferenc Főiskola képzéseiből emelte ki, hogy a gyakorlati modulok hogyan segítik a hátrányos helyzetben és krízisben lévők megismerését és pasztorális segítését, beleértve az egyházmegyei szociális és karitászintézményekben biztosított gyakorlatszerzési és hivatásra készülési lehetőséget, továbbá a Szegedi Fegyház és Börtönnel kialakított intézménylátogatási, mentorálási együttműködést. A konferencia zárásaként Trosits András, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola docense reflektált a bemutatott helyzetképre, fejlesztési utakra és a gyakorlati tapasztalatokra.

Forrás és fotó: Gál Ferenc Főiskola

Magyar Kurír