Megnyílt a 27. Szent István Könyvhét

A megjelenteket Farkas Olivér, a Szent István Társulat (SZIT) igazgatója köszöntötte, majd Sarbak Gábor elnök mutatott be néhányat a könyvhét újdonságai közül. Kiemelte közülük a Robert Sarah bíborossal készült beszélgetőkönyvet, A csönd erejét és Szelestei Nagy László 17–18. századi magyarországi művelődésről írt tanulmánykötetét. Idén ugyanis e két szerzőnek adta át Erdő Péter bíboros, prímás, a SZIT fővédője és Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Stephanus Alapítvány elnöke a Stephanus-díjakat.

A teológiai kategória díjazottjának életútját Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök ismertette. Robert Sarah 1945. június 15-én született Ourousban, az afrikai Guinea egyik legkisebb falvában, animista törzsi családban. 1947. július 20-án részesült a keresztség szentségében egy misszionárius atya szolgálata által. 1957-ben belépett az elefántcsontparti Bingerwille-ben működő Szent Ágoston-kisszemináriumba, ahol három évig tanult. Az 1960-ban Elefántcsontpart és Guinea között kialakult feszült politikai viszony miatt rövid ideig Conakryban, a Szentlélek Kongregáció papjai által vezetett kisszemináriumban folytatta tanulmányait. Robert Sarah a missziós atyáktól tanulta meg, hogy a kereszt a világ közepe, és Isten a keresztről uralkodik.

1964-ben érettségizett, ugyanebben az évben felvételt nyert Franciaországba, a nancyi nagyszemináriumba, ahol 1967-ig tanult. A Guinea és Franciaország között romló nemzetközi kapcsolatok tanulmányai megszakítására kényszerítették, így 1967 októbere és 1969 júniusa között a szenegáli Sébikotane-ban folytatta teológiai tanulmányait. 1969 és 1974 között a római Pápai Gergely Egyetem (Gregoriana) hallgatója volt, közben 1971-ben a jeruzsálemi Studium Biblicum Franciscanumban szentírástudományból licenciátusi fokozatot szerzett.

1969. július 20-án szentelték pappá a Conakryi Egyházmegye számára. Pappá szentelését követően a guineai Boké plébánosaként szolgált, majd 1976-tól a conakryi kisszeminárium tanára és igazgatója lett. Szent VI. Pál pápa 1978. április 18-án nevezte ki püspökké, ám szentelésére nem kerülhetett sor. A kinevezést Szent II. János Pál erősítette meg 1979-ben: augusztus 13-án conakryi érsek-metropolitává nevezte ki, augusztus 23-án pedig kankani apostoli adminisztrátorrá. Püspökké szentelésére Giovanni Benelli bíboros kézfeltétele által 1979. december 8-án került sor. Püspöki jelmondata: „Sufficit tibi gratia mea – Elég neked az én kegyelmem.” Robert Sarah több mint húsz évig volt Conakry püspöke, hivatali ideje alatt elnöke volt a Guineai Püspöki Konferenciának és a Nyugat-afrikai Püspöki Konferenciának is.

2001. október 1-jén Szent II. János Pál pápa a Népek Evangelizációjának Kongregációja titkárává nevezte ki, s mintegy tíz évig töltötte be ezt a pozíciót. 2010. október 7-én a Cor Unum Pápai Tanács elnökévé nevezték ki, 2013. március 13-án pedig megerősítették e posztján.

2010. november 20-án XVI. Benedek kreálta bíborossá. 2014. november 24-én Ferenc pápa az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció prefektusává nevezte ki. Tagja a Világiak Pápai Tanácsának, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának és a Dignitatis Humanae Intézetnek. 2015. március 10-én Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának tagjává nevezte ki.

A francia, olasz és angol nyelvismerettel rendelkező guineai bíboros a Római Kúria kiemelkedő személyisége; a hagyományos katolikus tanítás erőteljes képviselője és támogatója a szexuális erkölcs és az élethez való jog védelmének kérdéskörében, valamint az iszlám radikalizmus elítélésében. Megnyilatkozásaiban többször felemelte hangját a szívtelen kapitalista gondolkodás és a relativizmus diktatúrájával szemben. „Robert Sarah bíboros a csend embere, aki elvezethet bennünket az igazi lelki megújuláshoz” – fejezte be laudációját Pápai Lajos püspök.

Robert Sarah bíboros nevében a díjat Cserháti Ferenc püspök vette át. Köszönőlevelét Sarbak Gábor olvasta fel. A bíboros ebben többek között azt írta, ez a díj is arra ösztönzi, hogy segítse megőrizni Európa katolikus értékeit. Mint azt Farkas Olivér elmondta, Robert Sarah bíboros várhatóan karácsony körül látogat majd Magyarországra.

Az irodalmi kategória kitüntetettjét Madas Edit, a Magyar Tudományos Akadémia tagja méltatta. Szelestei Nagy László 1947. július 30-án született Szombathelyen. A győri bencés gimnáziumban érettségizett 1965-ben. 1967 és 1972 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának nappali tagozatos hallgatójaként folytatta tanulmányait, ahol magyar–latin középiskolai tanári, levéltárosi és könyvtárosi diplomát szerzett. 1973. február 1-jétől 1996. július 31-ig az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) könyvtárosa volt. Itt fő feladata a magyarországi egyházi könyvtárak szakfelügyelete volt.

1992-től 1996-ig docensként oktatott a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Régi Magyar Irodalom Tanszékén. 1993-tól könyvtártörténeti szakdolgozatokat vezetett és bírált az OSZK tanfolyamain, a következő év februárjától a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) régi magyar irodalmi szemináriumainak vezetőjeként tevékenykedett. 1996-tól 2017-ig a PPKE Bölcsészettudományi Karának tanára, ugyanezen intézmény Magyar Irodalmi Intézetében 1997 és 2000 között intézetvezető, 1997 és 2001 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjas, 2003 és 2005 között Széchenyi István Ösztöndíjas, 2006 és 2009 között dékán. Alapítóként 2012-től 2017. július 31-i nyugdíjazásáig a MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport vezetője volt. Kutatási területe a 16–18. századi magyarországi irodalom és lelkiségtörténet. Számtalan könyv szerkesztője és lektora; tanulmány, cikk, szócikk és recenzió szerzője. Hazai és külföldi konferenciák rendszeres előadója. Munkáságát több kitüntetéssel is elismerték.

Szelestei Nagy László a díjat megköszönve elmondta, hogy fokozatosan alakult ki benne az a tudat, hogy a megtartó örökséggel, elsősorban a lelkiségtörténettel kell foglalkoznia. Ezért leginkább azoknak szeretne köszönetet mondani, akiktől ezt a „megtartó és megtartandó örökséget” kapta.

Rózsa Huba, a SZIT alelnöke arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a budapesti Ferenciek terén naponta 9–19 óráig 29 könyvkiadó várja az érdeklődőket. A kiállítók hazánk számos térségét képviselik: Budapesten kívül Szegedről, Pannonhalmáról, Kecskemétről, de Erdélyből és Délvidékről is érkezik egy-egy könyvkiadó. Az egyes kiadók által képviselt szervezetek, egyesületek, lelkiségi mozgalmak köre is szerteágazó. A könyvhétre ellátogató olvasókat idén közel hétezer kiadvánnyal, köztük mintegy ötven könyvheti újdonsággal és nagy kedvezményekkel várják a kiadók.

Az ünnepség végén – melyen a Gaudete Vonósnégyes játszott – Erdő Péter bíboros, prímás hivatalosan is megnyitotta a 27. Szent István Könyvhetet.

Forrás: Lambert Attila

Baranyai Béla/Magyar Kurír