Megválasztották a Nemzetközi Ministránsszövetség új elnökségét Pozsonyban

– Milyen időközönként tart a CIM közgyűlést?

– Évente, két éves közgyűlés között pedig a szövetség elnöksége találkozik és dolgozik az éppen aktuális feladatok megoldásán. Négyévente kerül sor elnökséget választó közgyűlésre.

– Milyen döntések születtek a mostani megbeszélésen?

– A gyűlésnek – sok más napirendi pontja mellett – két rendkívül fontos témája és feladata volt. Az egyik ilyen, a 2018-as Nemzetközi Római Ministránszarándoklat kiértékelése volt, a másik pedig az új elnökség megválasztása.

A szövetség tagjai legutóbb, 2013-ban, Budapesten, négy évre választottak elnökséget, mely a 2018-as nemzetközi ministránszarándoklatra való tekintettel kiterjesztett mandátummal működött hat évig, azaz 2019-ig, azért, hogy a legutóbbi zarándoklat előkészítése és szervezése zavartalanul folyhasson. A 2013-ban választott elnökség így kétszer, 2015-ben és 2018-ban szervezett Rómába nemzetközi ministránszarándoklatot, összesen mintegy 100 ezer ministránsnak, akik közül háromezren magyar ajkúak voltak; nem csak Magyarországról, de az egész Kárpát-medencéből vettek részt fiatalok a programokon. Az elnökség tagjai tehát most Pozsonyban hatéves munkájukról adtak számot, melyet a közgyűlés nagy elégedettséggel és köszönettel fogadott.

A közgyűlés hosszas mérlegelés után döntött a következő Nemzetközi Római Ministránszarándoklat évéről. A döntés értelmében legközelebb 2023-ban zarándokolhatnak majd a ministránsok közösen Rómába. Döntés született a következő éves közgyűlés helyszínéről és időpontjáról is. Erre Luxemburgban kerül majd sor, 2020. március 2. és 5. között. Ugyanakkor új elnökséget is választott a közgyűlés.

– Kik az új elnökségi tagok, illetve a segítők?

– Az új elnökség összetétele a következő: a püspök elnök Jean-Claude Hollerich SJ, Luxemburg érseke, a COMECE elnöke; az alelnök Vakon Zsolt nagyváradi püspöki titkár; a titkár Alexander Bothe (Düsseldorf, Németország); a kincstárnok Tanja Konsbrück (Luxemburg); ülnökök: Josip Ivešić (Eszék, Horvátország) és Luis Leal (Lisszabon, Portugália). Az elnök személyes asszisztense „magyar ügyekben” Mitrovics Zsolt székesfehérvári diakónus.

Tiszteletbeli CIM tag címet szavazott meg a közgyűlés Német László SVD nagybecskereki püspöknek, aki 2010-től idáig vezette a szövetséget, és ez idő alatt két római ministránszarándoklatot szervezett, valamint nagy meglepetésemre nekem, mert 2008 óta voltam az elnökség tagja, 2013 óta annak alelnöke, és ez idő alatt három római ministránszarándoklatot szerveztem.

2008-ban, az akkor ötvennyolc éves szövetség történetében én lettem az első kelet-európai, valamint az első nő is az elnökség tagjai között; most én vagyok az első nő a CIM tiszteletbeli tagjai között. Ezt a „történelmi vívmányt” azért is tartom fontosnak elmondani, hogy picit rácáfoljak azokra, akik szeretik azt hangoztatni, hogy Kelet-Közép-Európában a nők „labdába sem rúgnak” az Egyházban és mellőzve vannak.

– Miért fontos, hogy magyar papok, világiak is segítik a CIM munkáját?

– A CIM keretében évek óta három hivatalos nyelvcsoport működik: a német és a francia nyelv mellé 2011-ben a magyar nyelvet is felvették a szövetség hivatalos nyelveinek sorába. Vakon Zsolt atya alelnökké választásával úgy tűnik, megvan az a kontinuitás, ami biztosíthatja továbbra is a magyar nyelv hivatalos nyelvként történő használatát a CIM-ben.

Természetesen ennek számos előnye van: minden hivatalos dokumentum három nyelven megy ki a tagokhoz; a közgyűléseken a szimultán fordítás három nyelven biztosított; a római ministránszarándoklaton a magyar nyelv ugyanolyan fontos szerepet kap a pápai audiencián és a ministránsok programjain, mint a német vagy a francia. Ez tehát azt jelenti, hogy sokkal jobban be is tudnak kapcsolódni a szövetség munkájába a magyar referensek, anélkül, hogy idegen nyelvet beszélnének, és mindez gazdagítja a referensek tapasztalatait a világegyházról. Ugyanakkor ez gazdagítja a szövetség munkáját is. Enélkül nagyon egyoldalú lenne, csak Nyugat-Európa valóságát mutatná fel a szövetség munkája. Így kerek Európa egyháza, a maga sokszínűségében.

Azt el kell mondani, hogy a CIM történetében most volt jelen közgyűlésen a legtöbb magyar nyelvű referens: tizenkilenc Kárpát-medencei egyházmegyét és egy püspöki konferenciát képviselt huszonöt magyar vagy magyarul beszélő, szavazati joggal rendelkező ministránsreferens vagy önkéntes munkatárs. Összesen egyébként negyvenegy szavazati joggal rendelkező résztvevője volt az idei közgyűlésnek.

– Milyen terveik vannak a közeljövőre?

– Az új elnökség át kell, hogy vegye a mindennapi teendőket: honlapkezelés, levelezések, stb. Be kell induljon az elnökség munkája. Ez bizonyára több hónapig, akár egy évig is eltarthat, hiszen minden elnökségi tag önkéntesként dolgozik, sok más tennivaló mellett vállalja ezt a szolgálatot.

Szó volt arról is, hogy a szövetség szeretne a ministránsszolgálat kapcsán valamiképpen megjelenni a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, 2022-ben pedig az Ifjúsági Világtalálkozón, Lisszabonban is. Lassan el kell kezdeni majd szervezni a 2023-as Nemzetközi Római Ministránszarándoklatot is. Nagy vonalakban ezek azok a feladatok, amelyek megvalósításával a közgyűlés megbízta az új elnökséget.

Fotó: CIM; Vatican News

Magyar Kurír
(sza)