Nyolcvan éve avatták szentté Bosco Jánost

Negyven évnél hosszabb időn át vizsgálta az egyház az életét a legaprólékosabb szorgossággal. Gondosan áttanulmányozták szavait, írásait, tetteit, de még azok okait és szándékait is. Kötetekre terjedő okiratokkal igazolták hősies erényeit, hitét, reményét, szeretetét, okosságát, igazságos voltát, állhatatosságát, erejét, mértékletességét, egyéb erkölcsi erényeit. Két csodát vizsgáltak meg és hagytak jóvá, ezzel lehetővé vált a szentté avatása.

Az Úr Jézus Don Bosco működését már kilenc éves korától fogva természetfölötti beavatkozással szabta meg, változatos életeseményeinek a hullámai egyetlen cél felé hömpölyögtek: Da mihi animas — Adj nekem lelkeket! Ez a vonzerő, amelyet a szívekre gyakorolt, szentté avatása alkalmával is megnyilvánult, hiszen az esemény 300 ezer embert vitt Rómába, és töltött el a szentek közösségének élő, termékeny tudatával, Torino városában pedig április 8-án 110 püspök főpapi mitrája hajolt meg a szegény pap előtt.

Húsvét hétfőjén a római Capitolium Julius Caesar-termében tartottak Don Bosco emlékére ünnepélyt az olasz állam hivatalos képviselői. Jelen voltak: Mussolini, az akkori miniszterelnök, aki egykor szintén szalézi növendék volt, öt bíboros, több miniszter, számos diplomata, a katonai és polgári hatóságok vezetői. Az ünnepi beszédet az olasz király vatikáni követe: De Vecchi gróf mondta, s beszédében, mint az eyház é az olasz állam kibékítésének apostolát ünnepelte Don Boscót.

Április 3-án, kedden külön kihallgatáson fogadta XI. Pius pápa a Szalézi Családot, mégpedig a megjelentek nagy számára való tekintettel — voltak vagy 60.000-en, akik a Vatikán egyik csarnokában sem fértek volna el — a Szent Péter-bazilikában. Papok, Segítő Szűz Mária Leányai, diákok, szalézi növendékek, munkatársak gyülekeztek össze a középhajóban egymástól elkülönült csoportokban. Ott volt e nagy családban Hlond bíboros-érsek, 15 érsek és püspök, köztük Msgr. Piani, a Fülöp-szigetek apostoli delegátusa. Déli 12 órakor jelent meg köztük a Szentatya. A reá várakozók viharos lelkesedéssel üdvözölték. Körülötte püspökök ültek, köztük Mikes János gróf szombathelyi püspök is.


Torino városa április 5., 6. és 7. napján ünnepélyes triduummal készült arra a nagy diadalünnepre, amellyel április 8-án ülte meg nagy fia megdicsőülését, akinek emléke a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelyévé tette Piemont ősi városát. Piemont fővárosának évkönyveiben messze kiemelkedő nevezetességet jelent 1934 április 8. napja. Hiszen nem volt még rá eset, hogy valaha ekkora embertömegek szorongtak volna a város falai közt, mint ekkor. Három alatt mintegy 15.000 tisztelgő elvonulását számolták meg a szent hamvai előtt.

Magyar Kurír