A globalizált kultúra térhódítása ráébreszt minket arra, hogy a világi hívek – keresztségük erejénél fogva – hivatást éreznek arra, hogy együttműködjenek a katekézis szolgálatában. Motu propriójában a pápa hangsúlyozza: hiteles találkozásra van szükség a fiatal generációkkal; az Egyház missziós átalakulásának megfelelő módszereket és kreatív eszközöket kell kidolgozni az evangélium hirdetésére.
Az új világi kateketikai szolgálatnak ősi eredete van: csírájában említi Lukács evangéliuma, illetve Szent Pálnak a korintusiakhoz és a galatákhoz írt levele. A II. vatikáni zsinattól kezdve egyre jobban tudatosult, milyen nagy jelentősége van a hitoktató szerepének, ami hozzájárul a keresztény közösség fejlődéséhez. A kitartó és felkészült katekéták ma pótolhatatlan küldetést hordoznak a hit átadásában és elmélyítésében – a keresztény hit szépségét, jóságát és igazságát közvetítik a világnak.
A pápai rendelkezés – anélkül, hogy csorbítaná a püspökök mint az egyházmegyék első számú katekétái küldetését vagy a szülők sajátos felelősségét gyermekeik keresztény nevelésében – arra szólít, hogy juttassuk szerephez a hit átadásában közreműködő világi híveket. Nagyon sokan szeretnének megismerkedni hitünk szépségeivel – hangsúlyozza a Szentatya. – A lelkipásztorok feladata, hogy fölismerjék azokat a világi szolgálati formákat, amelyek hozzájárulhatnak a társadalom átalakulásához, eljuttatva a keresztény értékeket a szociális, politikai és gazdasági élet színtereire is.
A katekéta a hit tanúja, mester és kísérő
– fogalmaz rendelkezésében a pápa –: az a hivatása, hogy részt vegyen a hitátadás lelkipásztori szolgálatában. Az első igehirdetéstől a keresztény beavatás szentségeire való felkészítésen át egészen az állandó képzésig. A világi kateketikai szolgálat nagyobb hangsúlyt fektet minden megkeresztelt missziós hivatására, melyet világi formában kell folytatni, klerikalizálódás nélkül. Erős hivatásértékkel is bír a laikus kateketikai szolgálat, ami megfelelő körültekintést kíván a püspök részéről. Hamarosan közzétesz az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció ehhez kapcsolódó rítusát.
Ferenc pápa kiemeli: a katekéták olyan férfiak és nők legyenek, akiket mély hit és emberi érettség jellemez. Tevékenyen vegyenek részt a keresztény közösségben; legyenek befogadóak, nagylelkűek, és éljenek testvéri szeretetközösségben; rendelkezzenek megfelelő bibliai, teológiai, pasztorális és pedagógiai ismeretekkel; legyen tapasztalatuk a hitoktatásban; működjenek együtt hűségesen a papokkal és diakónusokkal – végezetül hassa át őket valódi apostoli lelkesedés.
A Szentatya arra szólítja a püspöki konferenciákat, hogy ténylegesen működtessék a katekéták szolgálatát. Határozzák meg a képzési irányvonalat és a jelentkezéshez szükséges követelményeket. Mindezt a most közzétett motu propriónak megfelelően, a helyi egyházak, köztük a keleti egyházak jogrendszere alapján.
*
Az Egyház történetében kiemelkedő szerepet játszottak a világi katekéták: Koreában Kim Taegon Szent András a 19. században laikus hitoktatóként vetette el a hit magvait; hozzá csatlakozó társai életüket adták Krisztus követéséért – szerepük nélkülözhetetlen volt a koreai keresztény közösség létrejöttében.
Afrika első két katekétája, Daudi Okelo és Jildo Irwa ugandai vértanúk pogány családból származtak; megkeresztelkedésük és képzésük után katekéták lettek: reggelente közös imára hívták össze az embereket; hittant tanítottak a gyerekeknek, és rózsafüzér imádságot vezettek. Haláluk előtt elhangzott utolsó mondatuk ez volt: „Nem ártottunk senkinek. Azért vagyunk itt, hogy hirdessük Isten igéjét.”
Felidézhetjük többek között Boldog Sándor István vértanú szalézi testvér, a kommunista rezsim által meggyilkolt katekéta alakját, valamint Boldog Maddalena Caterina Morano példáját, aki egész életét a szicíliai városoknak szentelte, ahol a katekéták védőszentjeként tisztelik. Boldog Carlo Acutis pedig a fiatalok evangelizálásnak szentelte életét, az új kommunikációs eszközök használatával.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria