Ferenc pápa február 11-én, a Lourdes-i Szűz Mária liturgikus emléknapján kelt motu proprio kiadásával módosította a Hittani Kongregáció belső felépítését: világosan elkülönítette a doktrinális és a fegyelmi kompetenciákat, két külön szekciót létrehozva, és mindegyik élére egy-egy titkárt jelölt ki. A dikasztériumot vezető bíboros prefektusnak tehát két helyettese lesz.
A reform célja, hogy megfelelő jelentőséget tulajdonítson a hitbeli kérdésekkel foglalkozó doktrinális szekciónak a fegyelmi tevékenység mellőzése nélkül, miután évtizedek óta sok erőfeszítést és humán erőforrást fektettek bele az egyházi visszaélések kivizsgálásába. A változásnak köszönhetően a két, saját titkárral rendelkező részleg több erőre és autonómiára tesz szert.
A címválasztás kapcsán – Fidem servare (Megőrizni a hitet) – a pápa hangsúlyozza, hogy „ez a legfőbb feladat, egyben a legvégső követendő kritérium az Egyház életében. A Hittani Kongregáció magára veszi ezt a fontos elkötelezettséget, felvállalva mind a doktrinális, mind a fegyelmi kompetenciákat”, ahogyan azt a pápák, különösen VI. Pál és II. János Pál kijelölték.
Ferenc pápa, tekintettel a kongregációnak a különböző munkaterületeken szerzett tapasztalataira, annak érdekében, hogy feladatai ellátásának jobban megfeleljen, elrendeli, hogy a dikasztérium két részlegből álljon: a doktrinális és a fegyelmi hivatalból, amelyeket egy-egy titkár koordinál, aki a saját hatáskörébe tartozó területen segíti a prefektust, a titkárhelyettes és az illetékes irodavezetők közreműködésével.
A doktrinális hivatal „olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek a hitbeli és az erkölcsi tanok előmozdításával és védelmével kapcsolatosak. Ezenkívül támogatja a hit ismeretének növelését és a hit közvetítését célzó tanulmányokat az evangelizáció szolgálatában. (...) Megvizsgálja továbbá a többi dikasztérium által kiadni tervezett dokumentumokat, „a szilárd hit szempontjából problematikusnak tűnő írásokat és véleményeket, elősegítve a szerzőikkel való párbeszédet, és megfelelő orvoslást javasolva nekik”. Ez a részleg foglalkozik a volt anglikánok személyi ordinariátusait érintő kérdésekkel és a házassági hivatal vezetésével, amely az úgynevezett privilegium fideit (a hit kiváltsága) érinti, és a két meg nem keresztelt, illetve az egy megkeresztelt és egy meg nem keresztelt személy között létrejött házasságok felbontását vizsgálja.
A fegyelmi részleg a kongregációnak fenntartott és az itt létrehozott Apostoli Legfelsőbb Bíróság által kezelt bűncselekményekkel foglalkozik. A szekciónak „feladata a kánonjogi törvények által előírt eljárások előkészítése és kidolgozása annak érdekében, hogy a kongregáció a különböző igazságszolgáltatási szintjein (prefektus, titkár, ügyész, kongresszus, rendes ülés, a delicta graviora, vagyis a súlyos bűntettek elleni fellebbezéseket elbíráló kollégium) elősegíthesse a helyes igazságszolgáltatást”. Ebből a célból a fegyelmi részleg a püspökök és a jogalkalmazók számára „megfelelő képzési kezdeményezéseket mozdít elő”, „a saját hatáskörükre vonatkozó egyházjogi normák helyes megértésének és alkalmazásának elősegítése érdekében”.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria