1969. december 13-án, négy nappal 33. születésnapja előtt szentelték pappá Jorge Mario Bergogliót, a mai Ferenc pápát. Istentől való meghívását 1953. szeptember 21-re teszi, Szent Máté, a megtért vámszedő liturgikus ünnepére, amikor egy gyónás során megtapasztalta Isten irgalmának mélységét. Ez határtalan örömöt keltett benne, és örökre szóló elhatározásra sarkallta: pap lesz.
Ezt az első lángot soha nem hagyta kihunyni, sem papként, sem bíborosként, és most pápaként sem. Arra buzdítja a papokat, hogy mindig térjenek vissza ehhez az első szikrához, amelyen keresztül Isten kegyelme megérintette őket útjuk elején. Ebből a szikrából ugyanis ma is felloboghat a tűz.
Ferenc pápa megtapasztalta Isten megbocsátását, ebből született hivatása, amelyet megvalósított papi életében, hogy azt örömmel és egyszerűen adja tovább. A pap éljen az emberek között Isten irgalmas szívével – vallja.
Szentelése óta eltelt fél évszázad, és most a világ együtt ünnepel Ferenc pápával. Köszöntötte a pápát a bíborosi kollégium dékánja, Angelo Sodano bíboros, valamint a római egyházmegye helynöke, Angelo De Donatis bíboros, aki így írt róla: „Kézen fogva vezet minket az ember útjain, »irgalmaskodva«, tekintetében szeretettel és gyengédséggel.” Ma a pápáért imádkoznak a gyermekek, akiket atyai szeretettel szokott megáldani; a szegények, akik fontos helyet kapnak a szívében; az idősek és a betegek, akik szenvedéseiket az Egyházért ajánlják fel. Ferenc pápáért fohászkodnak a római egyházmegye fiataljai, akiket missziós lelkesedése fűt; a családok, akiket a szeretet örömének megélésére biztat. Együtt imádkoznak a Szentatyáért, készen elvinni az öröm evangéliumát.
Fotó: Vatican News; Vaticanstate.va
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria