A délelőtti program a Líceum történetét feldolgozó könyvek bemutatójával és az elmúlt 250 évet felölelő kiállítás megnyitójával folytatódott.
Délután hálaadó szentmisét mutatott be Ternyák Csaba egri érsek, az egyetem nagykancellárja. A szertartáson jelen volt Erdő Péter bíboros, Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája, Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök, illetve az Egri Főegyházmegye papsága és közéleti vezetők.
Pajtókné Tari Ilona köszöntőjében úgy fogalmazott: az egyetemet mindenkor az alkotás, az emberiség javáért terjesztett tudás központjának tekintették. Felidézte: Eszterházy Károly, kora egyik legműveltebb mecénása megépíttette hazánk első egyetemi épületét, a Domus Universitatist, s szándéka beteljesült, hiszen az a tudományos, művészeti és lelki épülést szolgálja mind a mai napig. Az egyetem alapító püspöke védőszentjének, Borromeo Szent Károlynak az ünnepén nyitotta meg kapuit, ezzel is követve a szent példáját, szellemiségét.
A rektor asszony szólt az egyetem képzéseiről, történetéről, kiemelve, hogy eddig több mint 50 ezer pedagógust képeztek a Líceum falai között. Az intézmény 174 éven át egyházi fenntartásban működött, amit 73 év állami fenntartás követett, míg végül 2021. augusztus 1-jén az Egri Főegyházmegye fenntartásába került. Pajtókné Tari Ilona köszönetét fejezte ki azoknak, akik az egyetem és jogelődei sorsának formálásán munkálkodtak, szolgálták az oktatás ügyét, s megköszönte Ternyák Csaba egri érseknek is a fenntartó támogatását.
A jelen feladatokról szólva elmondta, a tanárképzés zászlóshajója az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, s emellett más tudományterületeken is kimagasló teljesítményt mutatnak hazai és nemzetközi szinten is. Rámutatott: a legfontosabb küldetésük továbbra is a tudás és a keresztény értékrend közvetítése a jövő nemzedékei számára, az alapító okiratban a Szent II. János Pál pápa Ex corde Ecclesiae apostoli rendelkezésében megfogalmazott egyetemi eszményképet követve.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára üdvözlő beszédében elmondta, a magyar fiataloknak versenyképes oktatásra és határozott értékrendre van szükségük, s ennek felelősségét és ügyét a felsőoktatási intézmények hordozzák. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem értékrendjével és tudásával segít megújítani a tanárképzést, a Debreceni Egyetemmel és a Nyíregyházi Egyetemmel közösen új struktúrát alakítottak ki, mely megfelelő gyakorlattal ruházza fel a hallgatókat. Idén közel 15 ezer hallgató választotta a pedagógusképzést.
Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédében elmondta: Isten iránti hálával emlékezünk az alapítóra neve napján, Borromeo Szent Károly püspök emléknapján. Hozzátette, ez az emléknap egybeesik nemzeti gyásznapunkkal is, s jól látszik ebből, hogy hazánk ezeréves története szinte minden napra tartogat valamilyen megemlékezést.
Eszterházy püspök neve, személye, hitvallása és alkotása identitásunk szerves része lett. Az érseki palota kápolnájának építtetőjeként egy feszületet helyeztetett az oltár fölé, a mennyezetre pedig Jézus feltámadását festette, hiszen ez keresztény életünk lényege, ebből fakad minden erőnk. Az egyetem alapítólevelében megfogalmazott célkitűzések is erről szólnak. Ezek olyan célok, amelyek már Borromeo Szent Károlyt is lelkesítették a maga korában, amikor támadások indultak az Egyház ellen, ő pedig a vallási és erkölcsi újjászületés mellett állt ki.
„Egyetemünk számára különleges kihívás, hogy megfeleljen legnehezebb célkitűzésének, és hozzájáruljon az Egyház tanítói küldetésének beteljesítéséhez korunk szellemi harcaiban” – tette hozzá az érsek. A főpásztor felidézte Michael W. Banach apostoli nuncius nemrég Egerben elhangzott gondolatait, amelyeket a családokról szóló konferencián mondott el a vallásos gyakorlatok összeomlásáról, a hit továbbadásának hiányáról.
A nyugati fiatalok nagy többsége elveszítette érzékét a szent dolgok iránt; az úgynevezett tudományos ateizmus és a zászlólengető antiklerikalizmus inkább az előző generációkra volt jellemző.
Most olyan világban élünk, amely nem ateista, hanem Isten nélküli.
De nem felejthetjük el, hogy a fiatalok között is számos példa van a hit hiteles megélésére. „Látjuk, milyen hatalmas feladatok várnak egyetemünkre, ha szeretnénk a vigasztaló történeteket gyarapítani, és bátorítani azokat az elkötelezett keresztényeket, akik képesek szemben úszni az árral és mernek Istenről beszélni. Akkor tudunk megfelelni küldetésünknek, ha a korszellemnek nemcsak elviselői, esetleg szenvedő alanyai vagyunk, hanem ha alakítói és a remény jelei leszünk.”
Az érsek köszönetet mondott a rektor asszonynak és az egyetem többi vezetőjének, hogy mindent megtesznek e nemes cél érdekében, hiszen Eszterházy örökséget nem szabad elherdálni, hanem használni és gazdagítani kell mindenki javára. Ő nemcsak a Líceumot, hanem keresztény hitét is örökül hagyta, mely a mennyek országának várományosaivá tesz bennünket.
A főpásztor emlékeztetett: Ferenc pápa karácsonykor nyitja meg a 2025-ös szentévet, és rendelkezése szerint az egyházmegyékben is december 29-én, Szent Család vasárnapján fogják megnyitni „A remény zarándokai” mottóval. Nagy szükség van ma arra, hogy a remény lángját ébren tartsuk, megőrizzük és ápoljuk szívünkben és a világban, hogy elinduljunk ezen a zarándoklaton. Hozzátette:
aktív, cselekvő, alakító módon kell jelen lenni az egyetem életében, hogy az egyre inkább olyan katolikus intézmény legyen, mint amilyennek Eszterházy püspök megálmodta.
„Ha sikerül ebben elkötelezni magunkat, akkor 250 éves megemlékezésünk nem csupán egy kötelező visszaemlékezés vagy múltba révedés lesz, hanem céljaink világos, egyértelmű és határozott felvállalása, hogy egyetemünk a remény jele és eszköze lehessen. Borromeo Szent Károly püspök, könyörögj érettünk!” – zárta beszédét Ternyák Csaba egri érsek.
Az ünnepi nap zárásaként a Gárdonyi Géza Színházban bemutatták az Örökség című musicalt, mely Eszterházy Károly püspök életének legfontosabb eseményeit idézi fel.
Szerző: Bérczessy András
Fotó: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Facebook-oldala; Merényi Zita
Forrás: Egri Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria