Az alázat a valósággal való harmónia – Befejeződött az egerszalóki találkozó

Csütörtökön délután a kilencvenhét éves Kerényi Lajos piarista szerzetes, a találkozó alapítója tartott előadást. Este Ternyák Csaba egri érsek mutatott be szentmisét. Homíliájában a főpásztor Szent Józsefről tanított, az álmairól, és arról, ki az igaz ember.

Pénteken Szabó József miskolc-diósgyőri plébános tartott előadást a résztvevőknek, az esti szentmisét pedig az Egri Főegyházmegye újmisés papjai mutatták be.

Szombaton este fáklyás körmenet kapcsolódott a szentmiséhez, amelyet az idén huszonöt éve szentelt Varga Béla sajóládi plébános mutatott be.

A találkozón életkor szerinti kiscsoportokat alakítottak, amelyekben nemcsak az előadások témáit mélyítették el a jelenlévők, hanem új barátságok is szövődhettek. A lelki programok (műhelyfoglalkozások, gyónási lehetőség, csendes elmélkedés, szentségimádás) mellett kulturális események, koncertek, táncház, musical kínáltak feltöltődést a résztvevőknek.

A Gyerekszalók idén lelki programokkal is készült a kicsiknek.

Július 21-én, vasárnap, az ifjúsági találkozó és lelkigyakorlat zárónapjának reggelén, a templombúcsú napján Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök tartott elmélkedést, majd ő volt a záró szentmise főcelebránsa is. A kétezres évek elején még nem püspökként volt jelen Egerszalókon. Fogadására meglepetéssel készült a zenekar, egy régi közös dallal – Fábry Kornél így arra „kényszerült”, hogy mindenki örömére szólót énekeljen.

Előadásában a szentekről mint közbenjáróinkról és példaképeinkről beszélt, a szentségre való meghívásunkról pedig mint az afelé vezető útról.

„Miért jó egyáltalán szentnek lenni? Mert az emberek közül a mennyben csak szentek vannak jelen. Szeretnénk üdvözülni, de ha ránézünk a szentek ábrázolásaira, sokszor elbizonytalanodunk” – mondta Fábry Kornél, majd bemutatott Szent Józsefről egy olyan betlehemi szobrot, amely számára vonzó ábrázolás. Kiemelte:

A szentek megengedik, hogy betekintsük Isten misztériumába.

Különböző szentek különböző területeken tudnak segíteni nekünk – folytatta tanítását. – Páduai Szent Antalt például akkor keressük, ha elvesztettünk valamit. Szent Rita a lehetetlen helyzetek szentje: férje megtért, de elvesztette őt is, és két gyermekét is; ezután apáca lett, de tövisszúrást kapott a homlokába, a seb elmérgesedett, és rossz szagot árasztott, ezért tizenöt éven át gyakorlatilag remeteként élt. A jobb latorhoz érdemes fohászkodni, ha az autó nem indul – biztatott a püspök. – Ő a reménység szentje, élete utolsó pillanatában tért meg. Ő az egyedüli, akit Jézus maga avatott szentté, mert alázattal fordult hozzá. Elismerte Jézust megváltójának, és azt is belátta, hogy jogosan szenvedi el a büntetését.

Isten nem a tisztítótűzre, hanem a mennyországra teremtett minket – hangsúlyozta a püspök. – Néha úgy tűnik, elérhetetlen magasságban vannak a szentek, de ők sem szentként születtek.

A Szűzanyán kívül nincs senki, aki bűntelenül érkezett volna a világba. Az összes többi szent ugyanolyan bűnös ember volt, mint te vagy én. Nagyon a „hátsó sorból indult” például Szent Ágoston is, aki kicsapongó életet élt, majd édesanyja, Mónika imáira megtért, s szent életű püspök és az egyházi irodalom egyik legfőbb szerzője lett. Szent Pál bűnrészes volt gyilkosságban, István diakónus megkövezésében. „Úgy ott lettem volna, amikor István fogadta őt a mennyben! Szerintem nagyon is átölelte Pált, és sokat imádkozott érte” – fogalmazott Fábry Kornél.

Isten, aki meghívott bennünket az életszentségre, a folyamatot nézi, azt, hogy hol voltam tíz évvel ezelőtt, hol tegnap, és hová tartok. Én nem a tisztítótűzre készülök, de nem azért, mert megérdemeltem a mennyországot, hanem mert Jézus kiérdemelte nekem – folytatta beszédét az esztergom-budapesti segédpüspök.

Fábry Kornél példaképünkként mutatta be Szent Józsefet.

Mivel József a názáreti szent család gondviselője volt, így bátran fordulhatunk hozzá minden olyan nehézség esetén, amelyet az anyagiak, a munka, a lakhatás vagy a család területén tapasztalunk. „Ő mérnök, ezért bármit kértek, nagyon pontosan fogalmazzátok meg” – tette hozzá, majd derűt keltő történeteket mesélt arról, hogyan hallgatta meg a kérő imákat Szent József, s hogyan adott például farok nélküli szamarat a Nyolc Boldogság Közösségnek Jeruzsálemben; miként jutott fél áron kisbuszhoz az Emmánuel Közösség; hogyan kapta meg egy család a vágyva vágyott új lakást egy templom közelében, s ő maga hogyan jutott laptophoz a szent közbenjárására.

A püspök arról is beszélt, hogy tudatosítsuk magunkban, miben vagyunk jók, milyen területeken tudunk segíteni másoknak, mert a mennyben is ilyen kérésekkel fognak „zargatni” minket.

Hogyan is kellene szentté válnunk? – tette fel a kérdést. – A bűn unalmas, folyton ismétlődik, a sátánnak nincs fantáziája. De ha megnézitek a szenteket, nem találtok közöttük két egyformát, mindegyiküknek más az életútja. Isten minden megkeresztelt embert arra hívott meg, hogy szentté váljon. Nem a „top tizenkettőt” választotta ki apostolnak Izrael társadalmából, hanem azokat, akik megtapasztalták Isten irgalmát, és hitelesen tudtak beszélni erről. Gondoljunk csak Péterre, aki megtagadta Jézust, de az első pápa lett. Máté kiszolgálta a római rendszert, mindenki lenézte őt. Józsefnek is biztosan voltak kételyei. Eltervezett egy házasságot, igaz ember volt, de már az elején elromlott minden. Emberileg nem volt megoldás a kialakult helyzetre, de az angyali üzenet által hittel elfogadta, ami történt, és védelmezte Máriát.

Ha úgy érzed, magadtól nem találsz megoldást valamire, kérned kell Isten kegyelmét, aki képes a sivatagot virágzó mezővé tenni. Nem annak köszönhetjük az üdvösségünket, hogy jók vagyunk.

Nekünk nem jó embernek kell lennünk, hanem szentnek, aki Isten barátja, aki alázatban él. Az alázat az életszentség útja, harmónia a valósággal, az az állapot, amikor tisztában vagyok a gyengeségeimmel, de a talentumokkal is, amiket a Jóistentől kaptam, s amelyekkel élhetek.

Bármivel foglalkozol, az élet bármely területén találsz jobbat nálad, de nincs még egy olyan ember, amilyen te vagy. Egyszeri és megismételhetetlen csoda vagy! – mutatott rá a püspök. – Az egyenlőség utópia, hiszen már a fogantatásunk pillanatában különbözünk mindenki mástól. Mindenkinek azt a pályát kell végigfutnia, amelyet a maga adottságaival tud.

Az alázat önazonosság: ismernünk kell a határainkat, a képességeinket. Az alázattal csökken a stressz. Nem kell megfelelned a körülötted lévőknek, magadnak kell megfelelned. Az alázat növeli a barátok számát, mert a gőgös embert mindenki elkerüli. Ám az alázatos embernek Isten a kegyelmét, az erejét adja.

Mindenki mással küzd, ezért nem szabad összehasonlítanunk magunkat másokkal, mert ez minden boldogtalanság forrása. Egyetlen nemes verseny van, a szeretet versenye, abban kell jobbnak lennünk a másiknál

– figyelmeztetett.

Az esztergom-budapesti segédpüspök arról is beszélt, mennyire fontos, hogy ragaszkodunk a célunkhoz. Mint mondta, a szentek tudták, mi a végső céljuk, s képesek voltak szenvedni is azért. Lehet célunk az egyetem elvégzése, a családalapítás, egy jó munkahely, jó nyugdíj, de a legfőbb az örök élet, amiért olykor fel kell adnunk a kisebb céljainkat. Közös hivatásunk az életszentség, amit bármilyen életállapotban elérhetünk.

Kármelhegyi Boldogasszony búcsúján fél tizenkettőkor megszólalt a harang, s a szentmisére bevonult a papság, az Egri Főegyházmegye újmisés papjai, valamint Kerényi Lajos piarista szerzetes.

A zenei szolgálatot ezen a liturgián az egri bazilika kórusa, a Kis Út Ének- és Zenekar végezte.

A szentmisét a résztvevők és családtagjaik, barátaik lelki üdvéért ajánlották fel.

Homíliájában Fábry Kornél először Illés prófétáról beszélt, aki „szertartáspárbajra” hívta ki Baál próféta papjait a Kármel hegyén. Stock Szent Simonnak 1257-ben itt jelent meg a Szűzanya, s itt kapta meg a skapulárét a hozzá fűzött ígéretekkel.

A szentmise szónoka hozzátette: nem a ruhadarab, hanem a hit ment meg bennünket, ennek kell azután tettekben megnyilvánulnia. Bármit teszünk, Isten nem fog jobban vagy kevésbé szeretni minket. Azért kell szentté válnunk, mert ő már előre szeretett bennünket.

Miután előadásában a szentekről beszélt, prédikációjában a Szűzanya közbenjárására hívta fel a figyelmet Fábry Kornél.

„Honnan tudjuk, hogy Isten meghallgatja a Szűzanya imáját? A kánai menyegzőn történtek alapján. Jézusnak akkor még nem jött el az órája, de a Szűzanya szavára mégis megteszi az első csodáját” – fogalmazott a püspök, majd rátért az evangélium magyarázatára.

„A mai evangéliumot hallva azt gondoljuk, Jézus az illendőség miatt beszélni fog Máriával. Ehelyett azt mondja: »Ki az anyám, kik a rokonaim?« »Mindaz, aki megteszi mennyei Atyám akaratát.« Az első helyen éppen a Szűzanya áll ebben. »Legyen nekem a te igéd szerint« – mondta Mária. Lemondott az akaratáról, és igent mondott Isten akaratára – fogalmazott Fábry Kornél. – A Szűzanya akkor is hű maradt az igenjéhez, amikor a szívét tőr járta át. Ugyanúgy közbenjárhat értünk is, mint ahogyan a kánai menyegzőn tette, bátran fordulhatunk hozzá imáinkkal. Mi is lehetünk Jézus rokonai, csak engedelmesség kell hozzá. Máriától megtanulhatjuk az engedelmességet, a hálaadást és az alázatot.”

Fábry Kornél beszélt a Szűzanyával való kapcsolatának alakulásáról is. Kamaszként a rózsafüzérről azt gondolta, az az idős nénik imádsága. A fordulatot az 1995-ös manilai ifjúsági világtalálkozó hozta el számára, amelynek zárómiséjén mintegy négy és fél millióan voltak jelen. Hajnali négy órakor indultak busszal a szentmise helyszínére, de nem jutottak oda a tömeg miatt. Rózsafüzért kezdtek mondani, s a néptömeg erre szétnyílt előttük, és a busz lépésben haladhatott az oltár felé. Amikor a tized véget ért, a nép összezárt.

Ha az úton dugóba kerülsz, kezdd el mondani a rózsafüzért, de ha lelki dugóban vagy, akkor is. A Jóisten a lelki elakadásokban is segíteni tud.”

A püspök, aki mindennap rózsafüzért mond a világ békéjéért, bátorította a jelenlévőket erre az imádságra. „Hiszem, hogy ebben a szellemi harcban te is harcos lehetsz. Az eszközünk megvan hozzá, a Szűzanyától kaptunk.” Mint mondta, napi egy rózsafüzér képes távol tartani a háborút. Afrikában a rózsafüzér hatására a szovjetek egyik napról a másikra kivonultak egy országból, Portugália pedig kimaradt a világháborúból. Fábry Kornél arra buzdított, hogy mi is kérjük a Béke Királynőjét, a Világ Győzelmes Királynőjét, a Kármelhegyi Boldogasszonyt a világ békéjéért, családjainkért, nemzetünkért, Európáért.

A szentmise végén hosszas köszönetnyilvánítások következtek. A kilencvenhét éves Kerényi Lajosnak egy száz szöveget tartalmazó gyűjteményt adtak át, száz résztvevő személyes üzenetét, s kihirdették, hogy a jövő évi lelkigyakorlatot július 10. és 13. között tartják Egerszalókon. Imádkoztak az elhunytakért a Szentatya szándékára, majd Fábry Kornél püspök megáldotta az egybegyűlteket.

A találkozó résztvevői ezután boldogan énekeltek, táncoltak, tapsoltak, a szervezőkről pedig közös fotó készült.

Fotó: Balogh Ferenc/Egri Főegyházmegye

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír