Kürnyek Róbert pasztorális helynök az evangélium után bemutatta őket a főpásztornak, akitől kérte diakónussá szentelésüket.
A püspök szentbeszédében külön-külön szólt a leendő diakónusokhoz, a bibliai Fülöp diakónus működését említve példaként. Fülöp úton volt, nyitottan a Lélek indításaira. Ezért tudta hirdetni az örömhírt. A szentelendők is a hétköznapi emberek életét élik és járják mint férjek, családapák. A leendő diakónusok közel vannak a hétköznapi emberekhez. Közel jutnak olyanokhoz is, akikhez a papok nem tudnak eljutni.
Székely János arra figyelmeztette őket, hogy figyeljenek a Lélek indításaira, hirdessék bátran az evangéliumot.
Jézus a tanítványait is a szolgálat szellemére tanítja, a diakóniára. Mindnyájan arra születünk, hogy szeressünk és adjunk. A szeretetben és a szolgálatban legyünk elsők. Így leszünk Krisztus tanúi, akinek a trónja a kereszt volt, a koronája töviskoszorú.
Székely János beszédét követően került sor a diakónussá szentelés szertartására. A jelöltek ígéretet tettek főpásztoruknak és utódainak az engedelmességre és tiszteletre, majd földre borultak, miközben a hívek a Mindenszentek litániáját imádkozták, majd kezét föléjük tartva a püspök imádkozott értük. A jelöltek ezután magukra öltötték a dalmatikát, vagyis a diakónusok öltözetét. A szentelés végén az evangéliumoskönyvet érintve kapták meg küldetésüket az Egyház szolgálatára.
A felszentelt diakónusok a szentmise további részében az oltár körül álltak, és részt vettek a hívek áldoztatásában. A liturgia végén Székely János rokonaikkal együtt megáldotta az újonnan szentelt diakónusokat.
A szertartásról készült további fényképek ITT tekinthetőek meg, az alábbi videóra kattintva pedig visszanézhető a szentmise is:
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria