Habis László, Eger polgármestere beszédében kifejtette: az Érsekkert elajándékozásáról közel száz évvel ezelőtt született szerződés Szmrecsányi Lajos egykori egri érsek és Jankovics Dezső polgármester aláírásával. „Ternyák Csaba érsek javaslatát, hogy elődjéről, Szmrecsányi Lajosról nevezzük el az Érsekkertet, úgy gondolom, kötelességem volt a közgyűlés elé terjeszteni” – tette hozzá a településvezető.
Szmrecsányi Lajos egri érsek nagyon sokat tett székvárosáért: számos jótékony kezdeményezés elindítója és támogatója volt, közéleti szerepet is vállalt. A főegyházmegyében közel ötven templomot és több kápolnát építtetett; támogatta az oktatás, a papnevelés és a szociális ellátás ügyét, korát megelőző szegénygondozó hálózat alapjait fektette le.
A főpásztor 1913-ban a fürdőt adta el Eger városának, 1919. február 25-én pedig fejlesztési céllal engedett át különböző ingatlanokat, köztük az Érsekkertet. Ilyen telken épülhetett fel például a Deák Ferenc utcai sporttelep, a jegyzői internátus és a siketnémák intézete is.
1925. január 31-én földrengés sújtotta a települést, a helyreállítási munkálatok támogatásában az érsek is részt vett. 1938-ban 120 ezer pengőért felújíttatta a Líceumot, valamint restauráltatta a bazilikát. Szmrecsányi Lajos érsek 1943-ig, 31 éven át vezette az Egri Főegyházmegyét.
Szmrecsányi Lajos emlékére 2018. május 3-án egyháztörténeti konferenciát rendeztek az Egri Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpontban.
Az egykori főpásztor munkásságát Urbán Márta történész, az Egri Főegyházmegyei Levéltár munkatársa ismerteti az alábbi videón.
Forrás: Egri Főegyházmegye
Fotó: Eger.hu
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria