„...hogy könnyek fakadjanak szívem sziklájából” – A trevigliói kegyhely küldöttségét fogadta a pápa

Kitekintő – 2022. április 26., kedd | 12:33

Ferenc pápa április 23-án, szombaton délelőtt a Vatikánban fogadta az észak-olaszországi Treviglióban lévő Könnyező Szűzanya-kegyhely küldöttségét a Madonna csodás könnyezésének 500. évfordulója alkalmából. Hozzájuk intézett beszédében kiemelte: Mária sírása Isten irgalmas együttérzésének jele, tőle tanuljuk és kérjük a jó sírás kegyelmét.

A pápa a népes csoportot köszöntve humorosan megjegyezte: lehet, hogy egyedül hagyták a kegyhelyen Szűzanyát?

A Könnyező Madonna elnevezést nemcsak a trevigliói kegyhely viseli, hanem a szirakúzai és a La Salette-i is – tette hozzá a Szentatya.

Mária könnyei Jézus könnyeit tükrözik.

Jézus maga is sírt. Az evangéliumok két epizódról számolnak be, amikor Jézus sír: barátja, Lázár sírjánál (vö. Jn 11,35) és Jeruzsálem falai előtt (vö. Lk 19,41). Ezek mindkét esetben a fájdalom könnyei voltak. De elképzelhetjük, hogy örömében is sírt Jézus, például amikor látta, hogy a kicsinyek és az alázatos emberek lelkesedéssel befogadták az evangéliumot.

Mária mint anya az első tanítvány. Ő inkább tanítvány, mint anya – hangsúlyozta Ferenc pápa. – Mindenben követte a Fiát, az érzelmek szentségében is, a sírásban és nevetésben is. Bizonyára örömkönnyekben tört ki, amikor megszülte Jézust a betlehemi istállóban, és amikor látta, hogy a pásztorok és a bölcsek leborulnak előtte; és keserű könnyeket hullatott, amikor követte szent Fiát a Via Dolorosán, és amikor ott állt a kereszt alatt. Íme a síró Szűzanya!

Mária könnyeit Krisztus kegyelme változtatta át, hiszen egész élete, egész lénye, minden, de minden átváltozik a Fiával, az üdvösség misztériumával való tökéletes egységben.

Ezért amikor Mária sír, könnyei Isten együttérzésének jele, Krisztus fájdalmának jele bűneinkért; az emberiségért, különösen a kicsinyeket sújtó gonoszságért és a szenvedő ártatlanokért.

Mária könnyei azt is jelzik, hogy Isten sír; nem csupán az Ukrajnát pusztító háború áldozataiért, mert a háború – mondjuk ki bátran az igazságot – elpusztítja az általa érintett összes népet; mindet. A háború nemcsak a legyőzött népet pusztítja el, hanem a győztest is: azt is tönkreteszi; de azokat is, aki felületes híreken keresztül néznek rá, hogy ki a győztes és ki a vesztes. A háború mindenkit elpusztít. Bízzuk Mária Szeplőtelen Szívére kéréseinket, és biztosak lehetünk abban, hogy az Anya szívesen fogadja azokat, és közbenjár a békéért, mert ő a Béke Királynője. Ő a Béke Anyja – hangsúlyozta a pápa.

Öt évszázadon át Mária könnyei öntözték a ti földeteket, és nemzedékről nemzedékre kísérte népeteket az ő anyai gyengédsége – szólt a küldöttséghez a Szentatya. – Ő anyaként arra tanít, hogy ne szégyelljük könnyeinket. Nem, nem szabad szégyellnünk a sírást, éppen ellenkezőleg, és a szentek is erre tanítanak bennünket, hogy a könnyek ajándék, olykor kegyelem, bűnbánat, a szív megszabadulása.

A sírás azt jelenti, hogy megnyílunk: feltörjük önmagába zárt énünk héját, és megnyílunk a minket átölelő Szeretet felé, amely mindig arra vár, hogy megbocsássunk.

Isten szíve is ilyen. Meg akar bocsátani nekünk, és csak azt kéri, hogy kérjünk tőle bocsánatot.

Ferenc pápa megjegyezte: a mi korunk általánosságban szólva elveszítette a „jó sírás” szokását. Sírunk, ha megérint valami, amikor hagymát pucolunk, de hiányzik az igazi sírás, amely a szívből jön, mint Péteré, amikor megbánta bűnét, és hiányzik az olyan sírás, mint a Fájdalmas Anyáé.

Minthogy korunk kultúrája elvesztette a sírás iránti érzékét, kérjük a kegyelmet, hogy tudjunk sírni, ne csak a háborúk miatt, hanem a leselejtezés miatt, főként a születés előtt elvetett gyermekek életéért, a hajléktalanokért – fogalmazott a Szentatya.

A pápa megjegyezte, hogy van egy fogadalmi szentmise, mely a könnyek adományát kéri. Ebben így fohászkodunk:

Uram, te vizet fakasztottál a sziklából, add, hogy könnyek fakadjanak szívem sziklájából is!”

Lám, a kőszív, amely elfelejt sírni. Kérjük a kegyelmet, hogy tudjunk sírni. Ebben segítenek nekünk Mária könnyei. Ne zárkózzunk magunkba, nyíljunk meg mások felé, főként a megbocsátó Atya felé, és engedjük, hogy megérintsenek minket azok sebei, akikkel útközben találkozunk – buzdított a Szentatya.

Beszéde végén a pápa a Könnyező Szűzanya névre emlékeztette a kegyhely küldöttségét. Ebben a gyönyörű elnevezésben benne rejlik a lelkigondozás, a gyengédség, az együttérzés, a közelség, ami az Isten stílusa. Ezeket kell megtanulnunk Máriától, hogy kövessük Jézust, és hagyjuk, hogy az ő Szentlelke formálja érzéseinket, vágyainkat, terveinket és cselekedeteinket Isten szíve szerint – fogalmazott a pápa a trevigliói Mária-kegyhelyről érkezett küldöttséghez intézett beszédében.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria