A magyar katolicizmus és Trianon – A Fraknói Kutatócsoport könyvbemutatója

A rendezvény elején Tusor Péter köszöntötte a megjelenteket, majd röviden szót ejtett a kutatócsoport szervezésében és finanszírozásában 2021-ben megrendezett Trianon és az Egyház konferenciáról, mely jelen mű előzményének tekintendő.

A kutatócsoport-vezetői megnyitót követően kezdődött a kötet tartalmának, eredményeinek ismertetése. Elsőként Rétfalvi Balázs és Jávor Miklós, a Fraknói Kutatócsoport külső munkatársai vették sorra a közölt tíz tanulmányt, röviden elemezve és szélesebb kontextusba is elhelyezve azokat, valamint informatív kiegészítéseket téve a téma vonatkozásában. Esetenként személyes észrevételeiket is megosztották, további kutatási javaslatokat is megemlítve.

Őket követően Ablonczy Balázs, a Trianon 100 Lendület Kutatócsoport vezetője vette át a szót. Mondandójában alapmű születéseként értékelte a tanulmánykötet elkészültét. Kiemelte, hogy hasonló szemléletű munkáról protestáns szemszögből nincs tudomása, hogy létezne, noha persze tanulmányok születtek. Beszédében hangoztatta, hogy jelen kiadvánnyal mindenképpen bővül a Trianon-kutatás perspektívája, újabb nézőpontok kerülnek be a tudományos diskurzusba. Hangsúlyozta, hogy a közölt tanulmányok felépítéséből is egyértelműen látszik, hogy folyamatokban kell vizsgálni Trianon traumáját is, nem csak az akkor, 1920. június 4-én megtörtént eseményt, hanem annak a társadalom különböző szegmenseire, jelen esetben az egyházi intézményekre és személyekre gyakorolt hatásának menetét is érdemes feltárni. Mindez évtizedekkel is megnöveli a vizsgálat tárgyát képező időintervallumot. Az esemény a Trianon 100 és a szintén az MTA Lendület-program keretében 2012-ben alakult Fraknói Kutatócsoport első, de remélhetőleg nem utolsó kooperációs alkalma volt.

További képek, az esemény videófelvétele, és a kötet pdf változata megtekinthető a Fraknói Kutatócsoport honlapján.

Szöveg és fotó: Fraknói Kutatócsoport/Kanász Viktor

Magyar Kurír