A Szentatyához való hűséggel – Jaczkó Sándor a görögkatolikusok találkozásáról Ferenc pápával

– Sejtették, hogy Ferenc pápa Önöket is meglátogatja?

– Amikor hallani lehetett a Szentatya magyarországi látogatásának terveiről, titokban reménykedtünk, hogy minket, görögkatolikusokat is meglátogat. Ugyanis a nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy ha a Szentatya elmegy egy olyan helyre, ahol nemcsak latin, hanem keleti rítusúak is vannak, akkor egy-egy alkalmat rászán a velük való találkozásra. Két évvel ezelőtt, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus után közvetlenül Szlovákiába ment, ahol a három napból fél napot Eperjesen, a görögkatolikusokkal töltött. Mi is vártuk, hogy megtörténik a pápának ez az akaratnyilvánítása.

Úgy érezzük, hogy kifejezetten a Szentatya szándéka, hogy minket is meglátogat.

Keressük a szavakat, amióta megtudtuk, hogy ez valóra válik. Nagyon örülünk neki, és dolgozunk azon, hogy méltó módon tudjuk fogadni őt.

– A közösség hogyan tudta meg a megtisztelő látogatás hírét?

– Nagyhétfőn előszenteltek liturgiáját végeztük, itt volt Kocsis Fülöp érsek-metropolita is. Amikor elmondtuk a Szentatyát váró imádságot, az érsek atya külön kiemelte, hogy ezt az imát többszörös erővel mondjuk, mert lehet reménykedni a Szentatya látogatásában.

– A Szentatya a parókia közösségét látogatja meg. Hány hívő van a parókián?

– Hét-nyolcezer ember tartozik hozzánk, több kerület.

A parókia sajátossága, hogy itt otthonra talált mind a szír közösség, mind a Kárpátaljáról és Ukrajnából elmenekültek nagy sokasága. Ruszin nyelvű liturgiánk van minden vasárnap, illetve arab nyelvű minden hónapban, amit egy szíriai származású, Bécsben élő atya mutat be.

A kárpátaljaiak már a háború előtt is érkeztek, de az elmúlt bő egy évben megsokszorozódott a számuk.

Fotó: Baranyai Béla

– Hogyan tervezik a Szentatyával való találkozást?

– Bent a templomban közel kétszázan fogják várni a Szentatyát, egy kórus és egy hívő közösség. A Szentatya egy sajátosan görögkatolikus szertartásba fog bekapcsolódni, amikor az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomból átjön hozzánk. Elkezdjük az egyórás szertartást, amikor a program megkezdődik a római katolikus templomban. Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök fogja a szertartást vezetni, amelyen akathiszt himnuszt fogunk énekelni.

Az akathiszt jelentése felállva, tehát ez egy leülés nélkül végzett szertartás. Az egyik legszebb szövegű szertartásunk ez. Egy a Mária-himnusz, az Istenszülőnek egy olyan megszólítása, mely rengeteg költői képet használ Szűz Máriára, például Isten járta szent hely, reményfogyottak pártfogója, Csillag, ki előre jelezte a Napot. Különböző ikoszok, azaz papi felhangok vannak benne, amelyek elmagyarázzák, mi történt az Istenszülő életében. Nagyon szép maga a dallam is, öröm és lamentáció keveredik benne. A hagyomány Dallamszerző Szent Romanoszt tartja a himnusz megírójának, ráadásul ha kórus énekeli több szólamban, igazán fantasztikus a hangzása.

A Szentatya ebbe a légkörbe érkezik. Az ajtóban Kocsis Fülöp és jómagam fogjuk fogadni, és bevezetjük a templomba, ahol az érsek atya mond egy köszöntő beszédet. A szertartás folytatódik tovább, melynek a végén reményeink szerint pápai áldást fogunk kapni. Lesz egy rövid intermezzó is: a templomunkba készülő Istenszülő-ikonra, mely a máriapócsi Istenszülő-ikon egy másolata, kérni fogjuk a Szentatya áldását. Mind a kórus, mind a hívek nagyon készülünk erre az alkalomra.

– Kik énekelnek a kórusban?

– Hatvan fő fér el a karzaton, így hatvanan fognak énekelni Bubnó Tamás Liszt-díjas karnagy vezetésével. A nyíregyházi Görögkatolikus Múzeum átadására alakult egy alkalmi kórus, őket kértük meg, hogy kapcsolódjanak be az itteni kórus mellé.

– Milyen feladatokkal jár a felkészülés?

– Rengeteg segítséget kapunk a központi szervezőktől. Meg kell oldanunk a pápa bejutását a templomba, ki kell alakítani egy rámpát. A templomban is van szintkülönbség a szentély előtt. Viszonylag kis terünk van, ahol a médiának is helyet kell biztosítanunk. A pápai trónt át fogják hozni hozzánk, hiszen nem gyártottak minden helyszínre külön trónt. Vatikáni előírás, hogy milyen anyagból, milyen stabilitással, milyen méretben kell elkészíteni.

– A közösség hogyan készül lelkileg a pápa fogadására?

– Régóta mondjuk a Ferenc pápa fogadására írt imádságot. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia központi épülete közel van hozzánk, Kocsis Fülöp érsek atya onnan hozta nekünk az imádságot, és mondta, hogy addig fogjuk imádkozni, amíg a Szentatya be nem tér hozzánk. Többféle módon készülünk. Péntekenként van egy beszélgető estünk, melyre most Bárány Béla atyát, a zuglói plébánost hívtuk meg. Egy hónapot volt Argentínában, így arra kértük, kifejezetten az argentin vallásosságról beszéljen, mert jobban meg szeretnénk érteni a Szentatya mentalitását. A rákövetkező héten Máriapócsra megyünk egy hálaadó lelkigyakorlatra megköszönni az Istenszülő közbenjárását, hogy a Szentatya minket is meglátogat.

– Kik lesznek itt személyesen a Görögkatolikus Egyház részéről?

– Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita mellett a hivatalban lévő főpásztorok, Szocska Ábel nyíregyházi, illetve Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök. Feltétlenül meg kell említeni Keresztes Szilárd püspök atyát is, aki az 1991-es pápalátogatás egyik központi szervezője volt. Rengeteg anekdotát, háttérinformációt osztott már meg velünk, ami segít a felkészülésben. Közéleti méltóságok is lesznek itt, akik a közösségünkhöz tartoznak, illetve a két másik egyházmegyéből is hívtunk meg egy kisebb delegációt, hogy ne csak a mi közösségünk legyen reprezentálva, hanem érezze a magyarországi görögkatolikus egyház, hogy a Szentatya minket látogat meg.

– Mit gondolnak, miért esett a választás az Istenszülő Oltalma templom közösségére?

– Megmagyarázni nem tudjuk, de van két korábbi esemény, amit fontosnak tartanék megemlíteni. Két éve szeptemberben az eucharisztikus kongresszusra két-három nappal korábban már elkezdtük a készülést a templomunkban, illetve a D50-ben a keleti katolikus püspökök konferenciájával. Minden reggel azzal kezdődött, hogy a püspökök, érsekek, metropoliták és egy alkalommal talán a pátriárka is átjött a templomunkba, ahol elvégeztük a Szent Liturgiát, hol ukránul, hol románul, vagy más nyelveken. A konferencia után két héttel az örmény érsek teljesen váratlanul pátriárka lett.

A templom titulusa az Istenszülő oltalma, ami nekünk, görögkatolikusoknak elengedhetetlenül fontos.

Tavaly október elsején, a templomunk ünnepén az a megtiszteltetés ért miket, hogy egy nagyon régi ereklyét, az Istenszülő övének egy darabját kaptuk meg, azt őriztük három hétig. Utólag visszagondolva akkor érződött az, hogy a templom miliője, a hívek hozzáállása elmélyül, Mária-központúvá válik.

– A pápa személye mit jelent önöknek?

– Annak örülünk a legjobban, hogy hozzánk nem mint a Vatikán államfője jön Ferenc pápa, hanem mint gyakorló lelkipásztor.

Amikor létrejött a Görögkatolikus Egyház, nemcsak az volt az ortodox hívek szempontja, hogy az apostoli tradíciót megtartsák, hanem a Szentatyához való feltétlen lojalitás is. Ez az intézményhez és a személyhez való hűséget is jelenti.

A Görögkatolikus Egyház létrejötte a pápaság intézményének egy olyan respektációjából indult ki, ami mindmáig vállalható, és az egyik karakterisztikuma a mi identitásunknak.

Szerző: Vámossy Erzsébet

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír