A valóságra reagálva, egyetlen lépcsőfokot sem kihagyva halad előre a Felzárkózó települések program

A rendezvényen részt vett Vecsei Miklós, a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos; Kullmann Ádám, az Európai Bizottság Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatóságának programmenedzsere, valamint Lantos Szilárd, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Modellprogramjainak vezetője és Boros Julianna, a Katolikus Karitász regionális szakmai vezetője.

A háromszáz település elhelyezkedését ábrázoló térkép már önmagában sokatmondó: az ország északkeleti és délnyugati része sűrűn tele van színes pontokkal, amelyek a különböző években a programba kapcsolt településeket jelzik. Olyan helyek, ahol a teljes leszakadást már csak szakértői segítséggel lehet megakadályozni. Vecsei Miklós köszöntőjében elmondta, hogy idén újabb hatvan település lépett be a 2019-ben kezdődött programba. Hogy milyen nehéz út vezet a szakadékból való kilábaláshoz, ahhoz elég az adatokra tekinteni: komfort nélküli lakások, munkanélküliség, iskolázatlanság. És ugyan az elmúlt években sokat változott a helyzet, a komfort nélküli lakások száma például nagy mértékben csökkent, de az olló mégis nyílt, mert a tehetősebb régiókban még jobban csökkent a számuk. 

Hangsúlyozta, hogy széleskörűen és mindenre kiterjedően, a fogantatástól a foglalkoztatásig kell segíteni a településeken élőket, mert „ha nem megyünk végig minden lépcsőfokon, akkor nem fog sikerülni”. Az élet első 1000 napjának fontosságát különösen fontosnak tartják, igyekeznek egyetlen 0–3 éves korú gyermeket sem szem elől veszíteni. A településeken kialakított Jelenlét Pontokon mindenki számára elérhető minden, ami egy jól felszerelt háztartásban megvan. Szó esett naperőművekről, adósságkezelésről, háztetők felújításáról, CSOK-ügyintézésről, gazdaságfejlesztésről, képzésről, mobil játszóterekről, kóbor kutyákról, focipályákról, zenéről. Vecsei Miklós külön kiemelte az egészségügyet, a 39 településen működő telemedicinás rendelést, ami a leglátványosabb és sikeresebb innováció: a legmodernebb eszközökkel hidalják át a távolságot a másutt tartózkodó orvos és a helyi beteg között. Büszkék rá, hogy a telemedicina ellátáson alapuló hibrid orvosi ellátás európai uniós elismerésben részesült.

Kullmann Ádám a programot érintő újfajta európai uniós finanszírozási módszerre tért ki: a költségfüggetlen forrásbiztosítás lényege, hogy nem tevékenységet finanszíroz, hanem eredményt, azaz a meghatározott költségkereten belül szabadabban mozoghat a megvalósító szervezet, miközben az ellenőrző és szabályozó rendszerek ugyanúgy megadják a keretet. 

Boros Julianna elmondta, hogy a Felzárkózó települések program az egész települést komplexen kezeli. A program alapját adó Jelenlét módszertan esélyt és lehetőséget ad, hogy mindenki maga dönthessen további életéről. Ő maga a sellyei járásban szakmai vezető, látja, hogy a Jelenlét program megerősíti a segítő kapcsolatokat, és lát jó irányba haladó élettörténeteket. Egyéni, mégis nagy történetek ezek, mint például azé a több gyerekes, a Jelenlét Ponton önkénteskedő anyukáé, aki előbb érettségit szerzett, majd munkatárs lett, aztán tovább lépett, nagyobb városban talált munkát. Különleges hozadéka ennek a történetnek, hogy a program ezzel elveszített ugyan egy aktív kollégát, de ez az asszony példakép lett mások számára. Vecsei Miklós is megerősítette, hogy a Jelenlét Pontokon a legjobb munkatársak azok, akik befogadó szellemiséggel rendelkeznek, képesek jól működtetni egy háztartást. Szép példa, hogy nyolc év alatt tizenkét emberből lett tanult kolléga a tiszabői iskolában.

Lantos Szilárd kiemelte, hogy az állandó települési jelenlét, a szélessávú kapcsolatok az ott élőkkel adják a program erejét és rugalmasságát. A 28 partnerszervezetből álló konzorcium nem szigorúan előre meghatározott, hanem a valóságra reagáló, folyamatosan megújuló módszerekkel dolgozik. Nagy lehetőség számukra a költségfüggetlen finanszírozás, és hogy diagnózis alapon tudnak előre haladni.

A beszélgetésben szóba került, mennyire fontos jó példákat mutatni, mert ez motiválóan hat a többiekre. Boros Julianna bepillantást engedett egy kutatásba: 2017-ben az általa vizsgált településeken élő, pályaválasztás előtt álló gyerekek jövőképében a közfoglalkoztatás mellett csak a traktoros foglalkozás jelent meg, idén pedig már voltak, akik csecsemőgondozók, szakácsok, mentősök akartak lenni.

Fontos kérdésként merült fel a finanszírozás módja és a magyar állam szerepvállalása. A program utófinanszírozású, magyar forrásból megy előre. A civil szervezetekből álló, komplex folyamatokat végrehajtani képes hálózat hatékonyságát hangsúlyozták a beszélgetés résztvevői: ezek a szervezetek időnként képesek mozgásba hozni elakadt dolgokat, rugalmasak, gyorsan tudnak reagálni a szükségletekre és a holdudvaruk is sokat tud hozzáadni a támogatáshoz.

Egy hihetetlenül komplex programról kaptunk képet, amelynek a kulcsfontosságú pontja, a Jelenlét Pont mégis nagyon egyszerűen megfogalmazható: egy ház, ahová bárki bemehet, közösségre talál, tanácsot kérhet, tanulhat, fejlődhet. Szép kiadvány mutatja be a Felzárkózó települések program tevékenységét, nem csak adatokat közöl, hanem személyes történeteket arról, hogy akinek egy-egy területen jótékonyan beavatkoztak az életébe, az a figyelmes gondoskodás mellett hogyan tudott szabadulni egy megoldhatatlan helyzetből, kapott kedvet továbbtanulni, oldotta meg a lakhatását, kezdett el gazdálkodni, fejlesztette kisgyereke mozgását. A program 2019-ben kezdődött, ezen belül a Jelenlét a felzárkózó településeken (ESZA+) európai uniós finanszírozású projekt 2029 június végéig, és a működtetők reményei szerint még több évtizedig tart, hiszen az eredmények – amelyek közül több természetesen már most is mérhető – akkor válnak igazán láthatóvá.

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír
(tzs)