A vasmisés Pásztor Károly és a gyémántmisés Kiss István plébánost köszöntötték

Pásztor Károly vasmisés plébános aktív szolgálattal tölti nyugdíjas éveit a máriapócsi plébánián. Papszentelésének évfordulóján, június 19-én – tekintettel a járványügyi helyzetre – bensőséges körülmények között mutatta be hálaadó szentmiséjét Máriapócson, a Szeplőtelen fogantatás-templomban.

„Életem során a gyermekkoromtól kezdve megélt kemény munkás évek a papi szolgálatom alatt is folytatódtak. Plébánosi szolgálatom alatt több filia tartozott hozzánk. Szükség volt az erőre. Gyakran megtörtént, hogy hat szentmisét kellett egy-egy vasárnap bemutatnom, volt, hogy az utolsó szentmisén már alig tudtam prédikálni. Fohászkodtam az Úrhoz, hogy segítsen. Pócspetriben is előfordult, hogy négy szentmisén, gyóntatásokon, két temetésen kellett szolgálnom, és még zarándokoknak is kellett szentmisét tartanom Máriapócson. Ha nem edződöm meg fiatalkoromban Vállajon, nem bírtam volna ezt a kemény munkát. 89 éves vagyok, és még aktívan dolgozom. »Tudjuk azt is, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik« (Róm 8,28). Ezt megtapasztaltam. A Jóisten gondviselése csodálatos, ha bízunk benne, nagy ajándékokban részesít. Meggyőződésből mondom ezt. Ha nincs elég hite az embernek, akkor nehéz helyzetben nagyon kemény az élete. A hit ott kezdődik, amikor rábízzuk magunkat Istenre. Úgy érzem, az életem szépen telt el, és nem éltem hiába” – vallotta a 89 éves Pásztor Károly a vele készült interjúban, amelyet az Öröm-hír újság július 12-én megjelenő nyári számában, majd az egyházmegye honlapján és Facebook-oldalán is olvashatunk.

Pásztor Károly pápai prelátus, címzetes esperes, címzetes apát, plébános 1931. szeptember 6-án született Vállajon. 1955. június 19-én szentelték pappá Egerben. Ezt követően káplánként szolgált Abádszalókon (1955–56), Edelényben (1956–57), Jászszentandráson (1957–58), Demecserben (1958–60), Jászkiséren (1960–62), Miskolc-Újdiósgyőrön (1962–63), Nagykállóban (1963–65), Egyeken (1965–66) és Egerben a Nagyboldogasszony-plébánián (1966–70). Plébánosi kinevezést kapott Baktalórántházára, ahol 1989-ig szolgált, majd Pócspetriben folytatta lelkipásztori munkáját 2010-ig, és jelenleg is a település filiájában, Máriapócson tölti nyugdíjas éveit.

Kiss István plébános a Seregély István Papi Szociális Otthonban él, és aktívan szolgál az ottani Szent Antal-kápolnában. A jelen helyzetben kialakult látogatási tilalom miatt később készül vele interjú, mely a tervek szerint az Öröm-hír őszi számában jelenik majd meg. István atya hálaadó gyémántmiséjének időpontja még nincs kitűzve.

Kiss István pápai prelátus, címzetes esperes, címzetes kanonok, plébános 1936. január 19-én született Mezőkövesden, és 1960. január 16-án szentelték pappá Egerben. Káplánként szolgált Fényeslitkén (1960–61), Kállósemjénben (1961–62), Nyíregyházán a Szent Antal-kápolnában (1962), Szendrődön (1962–64), Besenyőtelken (1964–65), Bélapátfalván (1965–66), Jászberényben (1966–68) és Polgáron (1968–70). Plébánosi kinevezését először Kálmánházára kapta, ahol 1990-ig szolgált, majd 2013-ig, nyugdíjazásáig Nyíregyházán, a Szent Antal-kápolnában (Seregély István Papi Szociális Otthon) szintén plébánosként volt jelen a közösség életében. Nyugállományba vonulása után a papi szociális otthon kápolnájának lelkészeként vezeti az ottani liturgikus szolgálatot.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír