Ahol geológia és teológia összeér – Látványtár készült a Pannonhalmi Főapátság ásványgyűjteményéből

A rend az 1802-es visszaállításakor az oktatást kapta egyik fő feladatának. Természettudományos gyűjteményeit ettől kezdve fejleszti folyamatosan. Az ásványtár anyaga főként a Spaits István exjezsuitától 1802-ben és a Mitterpacher-örökösöktől 1833-ban megvásárolt gyűjteményen alapul.

A történeti értékű geológiai ritkaságokat tisztítás és beazonosítás után tudományos rendszerben, látványtár formájában helyezték el, szemléltető anyaggal kiegészítve.

Dejcsics Konrád OSB kulturális igazgató a megnyitón elmondta, hogy a Pannonhalmi Főapátsági Múzeum több mint két évet dolgozott a látványtár létrehozásán. A munka során az ásvány-, őslény- és kőzetgyűjtemény feltárása, számítógépes adatbázisban való dokumentálása, történeti rekonstrukciója és leíró adatolása történt meg. A gyűjtemény revízióját az ELTE Természetrajzi Múzeum szakemberei, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, valamint Bodorkós Zsolt László geográfus végezte el. A kiállított ásványokat előre meghirdetett időpontokban, tematikus sétákon mutatják majd be a nagyközönségnek.

„A talaj a gyűjtők kincsestára” – idézte Susan Sontag filozófus A vulkán szerelmese című regényéből Frazon Zsófia, a Néprajzi Múzeum etnográfus muzeológusa beszédében. „A talaj, a föld a megfigyelés és a gyűjtés terepe, ásványok, kristályok, állati és növényi maradványok lelőhelye, kövek a földben. A gyűjtők emberek, akiket szenvedély hajt, hogy a köveket megtalálják, csodálják és gondolkodjanak róluk, majd tudásuk és vágyaik szerint kollekcióba rendezzék. A kincsestárak pedig helyek.”

Mint mondta, az ásványtár darabjaiból készült kiállítás és látványtár megformálását a nyitottság jellemzi. Az egymást követő tárlókban a tűz, a víz, a fény, a por, a csillogás és a rajzolatok tematikus csoportjait tudományos fogalmak és a Szentírás mondatai kötik és hangolják össze finoman. „Geológia és a teológia világa, a föld és az Isten tanítása. Emellett olyan fajta tudományos érdeklődés, amelyben a tanítás, az okítás és a szemléltetés mellett az esztétika is kitüntetett szerepet kap.”

A rendalapító ünnepének keretében megnyílt a főapátság 2023-as kulturális és spirituális évadának témájához, a zarándoklathoz kapcsolódó főkönyvtári kiállítás is. A tárlat címe: Semitae in corde eius… szívében zarándokútra készül. A zarándoklat egy sajátos belső és külső út egyszerre, amely során olyan fizikai, földrajzi helyszínt keres fel az ember (egyénileg vagy közösségben), ahol hite szerint „ég és föld” összeér, a föld az éggel találkozik. A kiállítás ezeket a szent helyeket idézi fel térképek, metszetek, szentképek, kegytárgyak, ereklyék segítségével.

Megnyitóbeszédében Kránitz Mihály teológus hangsúlyozta, hogy mi is megszólítva érezzük magunkat a zarándoklatról szóló kiállítás állomásain végighaladva, akár egy lelki „bakancslista” összeállítására is. „A gyakran fáradságos hétköznapokból kiszakadva keljünk útra lelkileg és a valóságban is egy megszentelt hely elérésére, amely felé már nemcsak mi megyünk, hanem Isten Lelke is vezet bennünket. Így végül megtapasztaljuk az évszázadokon át hívők milliói által bejárt és megszentelt utak és helyszínek lelki erejét, felismerve, hogy »ez valóban az Isten háza és a mennyország kapuja« (Ter 28,17).”

A könyvtár munkatársai emellett egy másik tárlatot is berendeztek, ahol a főapátság értékmentő munkájába nyerhetnek bepillantást az érdeklődők. A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár a nemzeti kulturális vagyon része, gyűjteményének zöme „régi könyv”; muzeális, védett dokumentum.

A kiállítás azt a könyvmentő tevékenységet kívánja bemutatni, amelyet támogatók, pályázatok segítségével könyvtárosok és restaurátorok együtt végeznek annak érdekében, hogy a megőrzött és megújított értékeket az elkövetkező századokban is megcsodálhassák a Pannonhalmára látogatók.

Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság

Magyar Kurír