Átadták a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola új szakkollégiumát és az egyetemi lelkészség irodáját

Az átadó dátuma a II. Vatikáni Zsinat (1962–65) megnyitásának 60. évfordulója. A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola (PPHF) ugyanis ezer szállal kötődik a zsinat által megfogalmazott eszmékhez, a szakkollégium névadója is az a Szent XXIII. János pápa, aki a zsinatot összehívta.

Kovács Gusztáv, a PPHF rektora köszöntőjében a szakkollégium létrejöttének gondviselésszerű körülményeire, fordulatos történetére emlékezett vissza. Hangsúlyozta, amikor 2017-ben kétségesnek tűnt, hogy a PPHF finanszírozását sikerül-e megoldani, a főiskola közössége, a tanárok és a diákok is mind a Jóisten gondviselésében bíztak. Hitték, hogy ha a hitnek és tudománynak otthont adó intézményt komoly elszántsággal működtetik e falak között, akkor az fel fog virágozni. Ezért a cél érdekében az elmúlt esztendőkben új képzéseket indítottak, szakmailag elismert kutatókat nyertek meg a főiskola oktatói testülete számára, nemzetközi tudományos eseményeket rendeztek és közösséget szerveztek.

A rektor örömét fejezte ki, hogy a kollégium tervének megvalósításában a kormányzati szándék és a főiskola igényei egymásra találtak. Köszönetet mondott Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárnak és Hegyi Lászlónak, a Kulturális és Innovációs Minisztérium főtanácsadójának, hogy innovációs lehetőséget láttak a PPHF-ben; Felföldi László pécsi megyéspüspöknek, hogy a fejlesztést felkarolva az egyházmegye részéről vállalta az anyagi terheket; Völgyesi Norbert építési vállalkozónak a szűkre szabott határidők betartásáért; a főiskola dolgozóinak, munkatársainak és a hallgatóknak pedig a sok támogatásért.

Hankó Balázs helyettes államtitkár üzenetét távollétében Hegyi László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium főtanácsadója tolmácsolta. „Nincs ország, ahol több lenne a tehetség, mint éppen magyar földön, de egyúttal nincs ország, ahol a tehetség nehezebben tudna teljes kifejlődéshez jutni, mint éppen miközöttünk. Az idegen nemzetek négyzetre emelik kiválóságaikat, mi, magyarok gyököt igyekszünk belőlük vonni” – idézte az államtitkár Klebelsberg Kunót, a magyar oktatástörténet kiemelkedő alakját, aki éppen száz évvel ezelőtt lépett hivatalába.

A minisztérium a felsőoktatás fejlesztésével az egész nemzet felemelkedését hivatott szolgálni, melynek záloga az erős, cselekvőképes embereket képző felsőoktatás. Ebbe a vonulatba csatlakozik a XXIII. János Pápa Szakkollégium is. „Örömmel avatjuk fel a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 60. évfordulóján ezt a kollégiumot Pécsett, a magyar felsőoktatás bölcsőjében” – erősítette meg a főtanácsadó. Hangsúlyozta, hogy a minisztérium a felsőoktatás megújításában a történelmi egyházaknak is meghatározó szerepet szán, hiszen az egyházak mintaértékű fenntartói az oktatási intézményeknek évszázadok óta, ahol minőségi tudást adnak át a hallgatóknak.

A magyar oktatás történetének szerves része Pázmány Péter és Szenci Molnár Albert mellett Klimó György pécsi püspök is. A magyar kormány elkötelezte magát, hogy a világi egyetemeket érintő felsőoktatási modell reformja után az egyházi felsőoktatási intézmények fejlesztését is hosszú távon biztosítja. Amíg van tudásra éhes fiatal, addig van magyar jövő is – zárta beszédét Hegyi László.

Felföldi László pécsi megyéspüspök köszönetet mondott a főiskola vezetőinek, oktatóinak munkájukért, az emberre és közösségre egyaránt odafigyelő szemléletükért. Kiemelte, hogy a mai modern körülményeket biztosító kollégium a diákoknak szól, a fiataloknak, mert a szakkollégium lényege a tehetséggondozás.

A tehetség három lábon áll egy ember életében: a személyes életvezetés, a közösség szolgálata és a szakmaiság – mutatott rá a főpásztor. – Ha valamelyik láb hiányzik, megbillen az egyensúly. Ha nem szolgálja valaki a közösséget, saját életét sem tudja jól vezetni. Ez a kettő nem keverendő össze, de elválaszthatatlan egymástól. Egyszerre igaz, hogy az ember életében nincs ideiglenes állapot, ugyanakkor csak ideiglenes állapot van. Aki úgy gondolkodik, hogy van egy ideiglenes otthonom, egy kollégium, de majd lesz egy igazi, saját, és majd ott, akkor fogok élni, az sohasem fog élni. Az az idő, amit itt és most élünk, nem élhető meg máshol és máskor. Ez az életünk, az emberi sorsunk. Ha a személyes életvezetés és a közösség szolgálata rendben van az életünkben, arra rá lehet építeni a szakmai dolgokat, de csak arra.

Felföldi László Kovács Gusztávval és Hegyi Lászlóval együtt vágta át a nemzeti színű szalagot. 

A szakkollégium átadását követően került sor az újonnan alapított egyetemi lelkészség irodájának átadására, mely a PPHF épületében talált otthonra.

Az Egyetemi Lelkészség újjászervezése idén tavasszal indult el Felföldi László pécsi megyéspüspök kezdeményezésére. A vezérgondolat az volt, hogy az egyetemista korosztályhoz maguk az egyetemisták állnak legközelebb, ezért a főiskola három hallgatóját bízták meg az iroda munkatársi feladatainak ellátásával. Az Egyetemi Lelkészség célja, hogy aki Pécsen jár egyetemre, könnyen találjon magának közösséget, olyan barátokat, akikkel együtt tud gondolkodni, akikkel közös a hite. Az Egyetemi Lelkészség így lehet találkozási pont teológia, hit, spiritualitás és a tudományok között.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Hegyi László (Pécsi Egyházmegye)

Magyar Kurír