Az ősi monostort klipforgatáshoz használták – Vizsgálat indult Törökországban

A nagy múltú épületegyüttest elözönlötték a forgatás résztvevői: zenészek, dj-k, táncosok és koreográfusok – mintegy harminc emberből állt a stáb. A monostor területét beborították a forgatáshoz használt eszközök, kellékek.

Az ősi monostor mintegy diszkóvá alakult a török sajtó szerint, melyhez jóváhagyásukat adták a helyi hatóságok, köztük a kultúráért és turizmusért felelős igazgatóság. Miután híre ment az esetnek, Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka telefonon kért tájékoztatást Mehemet Nuri Ersoy török kulturális és turisztikai minisztertől az ügyben. A minisztérium vizsgálatot indított, hogy kiderítsék a visszaélés felelőseit.

Az Istenszülőnek szentelt Panagia Szumela-monostor különösen kedves az ortodox keresztényeknek. A sziklafalba vájt, meredek ösvényen megközelíthető szent hely alapítása Barnabás és Szofroniosz görög szerzetesekhez köthető, aki a nekik megjelenő Szűz Mária utasításait követve Kr. u. 385-ben érkeztek a helyre, I. Theodosius császár idején. A hagyományok szerint a két szerzetes egy Máriát ábrázoló ikont is vitt magával, melyet maga Lukács evangélista festett (Panagia Gorgoipikoosz, a „Gyorsan Meghallgató”). A monostorépítésre kiválasztott helyszín egy magas szikla volt a Pontuszi-hegységben (Észak-anatóliai hegység), melynek tövében bővizű patak iramlott.

A nehezen megközelíthető helyszínnek és erődítmény jellegének köszönhetően évszázadokon át biztonságot élveztek a monostor lakói. 532-ben, amikor hazatérőben volt egyik hadjáratából a perzsák ellen, Justinianus császár a monostornak ajándékozott egy ezüst urnát Szent Barnabás földi maradványai számára. A monostor azután sem szenvedett különösebb károkat, hogy II. Mehmed szultán elfoglalta Trapezuntot (a mai Trabzont); megmaradt a keresztény monasztikus élet fontos színhelyének az Oszmán Birodalomban is. A szerzetesi életnek csak az I. világháború és a görög–török háború vetett véget: 1923-ban hagyták el a szerzetesek végleg a szent helyet.

Az elhagyatott monostort évtizedeken át fosztogatták, majd a török hatóságok rekonstrukcióba kezdtek, hogy megőrizzék a helyszínt mint kulturális jelentőséggel bíró épületegyüttest, és nagyon ritkán adnak engedélyt arra, hogy liturgiákat mutassanak be azon a helyen, amely olyan kedves a bizánci monasztikus tradíciónak.

*

88 év után, 2010. augusztus 15. óta elméletben újra nyitott a lehetőség a vallásos gyakorlat számára az UNESCO ideiglenes világörökségi listáján szereplő épületegyüttesben – ez valójában évi egy istentiszteletet jelent Szűz Mária Elszenderülésének (Mennybevételének) augusztus 15-i ünnepén. 2015-ben azonban ismét lezárták a lehulló szikladarabok okozta veszélyre hivatkozva. 2019 májusában vált részlegesen , 2021 júliusában teljes mértékben látogathatóvá.

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás: Fides.org

Fotó: Ben Bender; Bjørn Christian Tørrissen; Martin Cígler/Wikimedia Commons

Magyar Kurír