Biró Márton püspök leltárkönyve – Érsekségi ékességek (37.)

Padányi Biró Márton 1745-től 1762-ig töltötte be főpásztori tisztségét. Egyházmegyéjét Sümegről, az általa építtetett rezidenciából kormányozta, ahol a kor igényeinek megfelelő könyvtárszobát rendezett be.

A leltárkönyv 607 kötetet tartalmaz, melyek többségét a korabeli feljegyzések szerint Bécsben szerezték be. A könyvek mindegyikében kézírással szerepel a posszesszori bejegyzés latinul: Ex libris Martini Biró de Padány episcopi Veszprimiensis (Padányi Biró Márton veszprémi püspök könyveiből).

A kötet a műveket szakcsoportosításban közli. Az első helyen szerepelnek a bibliák. A második csoportban találjuk a szentírás-magyarázatokat és az egyházatyák munkáit. Találkozunk itt Szent Ágoston, Szent Anzelm, Nagy Szent Gergely pápa, Szent Jeromos, Aquinói Szent Tamás és Nazianszi Szent Gergely műveivel. Ezt követik a hittudományi, erkölcstani, jogi munkák és a magyar történelem. Ezek között első helyen szerepel Bonfini Rerum Ungaricum decades című könyve. A következő csoportot az egyháztörténeti munkák és a prédikációkat tartalmazó kötetek alkotják. Biró Márton püspök teológiai és filozófiai jegyzetei zárják a leltárt.

A legtöbb mű latin nyelven olvasható, de a prédikációs kötetek között van több magyar nyelvű munka is.

Kuriózum a leltárkönyv elején található kronogramma, melyből a leltározás évét is megismerheti az olvasó:

eXpensis & rarIorI InDUstrIa
MartInI bIronII
eXqUIsItI, & IstI bIbLIotheCae
InsertI LIbrI,,
CLare DICaM,,
stoMaCho DeLICato
hosCe LIbros non CoMeDes.

Fordítása:

Biró Márton költségén és buzgó szorgalmával szerzett és könyvtárba bevett könyvek; előre jelzem, hogy kényes gyomorral ezeket a könyveket nem fogod megemészteni.”

Az első négy sor együttesen, majd az ötödik, hatodik és hetedik sor külön-külön adja a leltározás dátumát (1751).

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír