Bonhoeffer 15 imája a keskeny útra tanít

Az új könyvet Csáki Tibor nagymarosi plébános, Csepregi András evangélikus teológus-lelkész és Paksy Eszter, az Új Város Kiadó igazgatója mutatta be, átfogó képet adva Dietrich Bonhoeffer életéről.

A kötet a mártír evangélikus teológus lelki útján vezeti az olvasót, amely a 20. századi élettapasztalat Jézussal megélt mintája.

Az evangélikus teológus mára felekezeteket átívelően inspiráló alakja a kereszténység megújulásának

– fogalmaz a kötetet bemutatva az Új Város Kiadó.

Sorozatuk köteteiben ismert lelkivezetőktől válogatnak tizenöt napra tizenöt szöveget, az ima, az elmélkedés és a teológiai gondolatok ötvözeteként, és adnak ezekhez egy-egy kommentárt az adott szerző szakavatott ismerőjétől.

„Dietrich Bonhoeffer messziről indult, míg imádkozó emberként vált ismertté. Szülei, az agnosztikus pszichiáter apa és az erősen vallásos, pietista édesanya nyolc gyereket nevelt. Közös ima nem volt a családban, templomba is nagy ünnepekkor jártak. Dietrich megdöbbenésükre lelkész lett, vaskos teológiai munkát írt, de még nem volt imádkozó ember; hogy az imádságos személyes ügyévé váljon, el kellett mennie Amerikába. Itt ismert meg egy harlemi közösséget, az ott megtapasztalt közösségi ima fordított a 26 éves fiatalember gondolkodásán” – mutatta be Dietrich Bonhoeffer útját Csepregi András. –

Ekkortól kereste az imádkozó közösségeket, életének erős szála lett az imádság.

Elkezdett imádkozni, majd maga is tanítani kezdte az imádkozást azoknak a lelkészeknek, akik a Hitvalló Egyház (Bekennende Kirche) – a nácizmus megítélése miatt kettészakadt az evangélikus egyház – szolgálatára készültek.

Csepregi András kiemelte Bonhoeffer börtönben – a Gestapo 1943 áprilisában tartóztatta le – írt imái közül azokat, amelyekben legszemélyesebb istenkeresését fogalmazta meg. „Ezek kortalanok, a szenvedést, a szenvedésnek való kitettséget fejezik ki.”

Csáki Tibor arról beszélt, mi szólította meg őt az evangélikus lelkész írásaiból. Számára Bonhoeffer az a keresztény volt, aki testben és lélekben felül tudta múlni a kor nyújtotta szűk kereteket, akinek Isten kitágította a szívét, és boldog tudott lenni az üldöztetésben is.

Bonhoefer az az ember volt, aki nem félt leírni, hogy Európa megújulásának kulcsa a Krisztussal azonosuló közösségek léte. Prófétai jel volt abban a közel sem „ökumenikus” korban, hogy Istent tudta tenni az első helyre.

Dietrich Bonhoeffer imádkozó ember volt, aki a keskeny útra tanít mindannyiunkat – fogalmazott Csáki Tibor.

Dietrich Bonhoeffer (1906–1945) evangélikus teológus, lelkész. Hitler hatalomra kerülésének első pillanatától elítéli a nácizmust, a vezérkultuszt. Az árjaelmélet és a nácizmus megítélése miatt kettészakadt evangélikus egyházban a Hitvalló Egyházhoz csatlakozik. 1935-től tanít ennek az egyháznak az illegális szemináriumában. 1943 áprilisában bebörtönzik. Amikor 1944-ben fény derül arra, hogy részt vett egy Hitler elleni összeesküvésben, őrizetét megszigorítják, és 1945-ben, alig egy hónappal a háború vége előtt kivégzik.

Börtönből írt levelei és imái mégis egy modern, megélt, örömteli kereszténységet mutatnak be – emelte ki Csepregi András.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír