Charles Maung Bo bíboros, ranguni érsek: 2025 legyen az az év, amikor Mianmarban kivirágzik a béke

A remény jubileumi évének kezdetén Charles Maung Bo bíboros, a Mianmari Katolikus Püspöki Konferencia (CBCM) elnöke őszinte reményét fejezte ki, hogy az új év végül békét hozhat a nemzetnek, amelyet a közel négy éve tartó polgárháború pusztít.

„2025 legyen az az év, amikor Mianmar minden szívében és minden szegletében kivirágzik a béke” – írta újévi üzenetében Rangun (Jangon) érseke, aki korábban az Ázsiai Püspöki Konferenciák Szövetségének (FABC) elnöke is volt.

Mianmarban 2021. február 1. óta dúl a zűrzavar, amikor a hadsereg megdöntötte az Aung Szan Szu Kji államtanácsos és pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) által vezetett megválasztott polgári kormányt, és erőszakkal elfojtotta a demokráciapárti tüntetéseket, országos fegyveres lázadást váltva ki, amelyben több etnikai csoport is részt vett.

A puccs óta a biztonsági erők több mint hatezer civilt öltek meg és több mint 28 ezret tartóztattak le, köztük az idén 80. életévét betöltő Szu Kjit is, aki jelenleg 27 éves büntetését tölti 14 bűncselekmény miatt, amelyek a felbujtástól kezdve a választási csaláson át a korrupcióig terjednek. A puccs óta azonban a kínai és orosz támogatást élvező mianmari hadsereg több vereséget is szenvedett a különböző etnikai fegyveres szövetségekkel szemben, amelyek jelenleg az ország több mint felét tartják ellenőrzésük alatt. Az ENSZ elítélte a mianmari hadsereget „az emberi jogok szisztematikus megsértéséért, köztük számos háborús és emberiség elleni bűncselekményért”.

Bo bíboros, aki az elmúlt években többször is megbékélésre szólított fel, üzenetében felvázolta a Mianmar méltóságának és reményének visszaszerzéséhez vezető utat. Az erőszak azonnali beszüntetésére és a polgári lakosság, különösen a gyermekek védelmének előtérbe helyezésére szólított fel, hangsúlyozva, hogy „egyetlen élet sem kisebb értékű, egyetlen közösség sem marginalizálódhat”.

Az ENSZ szerint a konfliktus miatt az 54 milliós országban több mint 3 millió 300 ezer civil kényszerült lakóhelyét elhagyni, és a lakosságnak több mint a fele a szegénységi küszöb alá szorult.

Bo bíboros kijelentette, hogy a fiatalok „a béke építészei”, és hangsúlyozta, hogy a nemzetnek sürgősen lehetőségeket és oktatást kell biztosítania számukra. Ezáltal „képessé tesszük őket arra, hogy ne csak az életüket, hanem nemzetünk lelkét is újjáépítsék”.

A burmai püspöki kar vezetője a megbékélést is javasolta mint a béke útját. „A megbékélés nem csupán egy folyamat, hanem választás is – annak választása, hogy szeressünk a fájdalmon túl és építsünk a pusztításon túl.”

Az igazságosság és a méltóság megteremtése is a békéhez vezet – jegyezte meg Bo bíboros. „Az igazi béke túlmutat a háború hiányán: az igazságosság, a biztonság és a méltóság jelenlétét testesíti meg mindenki számára.

A bizalom alapjára épül, az együttérzés táplálja, és a remény tartja fenn.”

Annak ellenére, hogy a helyi egyház és Ferenc pápa is ismételten felszólított az erőszak megszüntetésére, a burmai katonai junta nem mutatta jelét annak, hogy enyhítene az elnyomáson az etnikai régiókban, főként a túlnyomórészt keresztény és bamar (más néven burmaiak, Mianmar legnagyobb etnikai csoportja, amely az ország lakosságának körülbelül kétharmadát teszi ki – a szerk.) többségű régiókban. Kayah és Chin államokban a katolikus templomokat légicsapások és tüzérségi lövések tették a földdel egyenlővé, ezreket kényszerítve menekülésre.

Az eddigi diplomáciai erőfeszítések – különösen a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) részéről – nem vezettek a konfliktus lezárásához, és a junta ígéreteit, miszerint 2025-ben választásokat tartanak, széles körben szkeptikusan fogadták. Másrészt az ország több etnikai egységre tagoltsága egyfajta balkanizációhoz vezethet, ami megnehezíti az ország újraegyesítését a jövőben, még akkor is, ha helyreáll a demokratikus rendszer.

Mindeközben, január 4-én a katonai kormány bejelentette, hogy a délkelet-ázsiai állam függetlenségének napja alkalmából elrendelt amnesztia keretében közel hatezer foglyot szabadon enged. Nem volt azonban jele annak, hogy a szabadon bocsátás Aung Szan Szu Kjire is kiterjedne.

Forrás és fotó: Vatican News angol nyelvű szerkesztősége

Magyar Kurír
(hj)