Chmielewski meggyőződése: a hit megköveteli, hogy felismerjük Mária pótolhatatlan szerepét a keresztények eszkatologikus harcában a bűnnel és a remény ellenségeivel szemben. Montforti Grignon Szent Lajos (1673–1716) nyomán úgy véli, hogy
elérkezett Mária korszaka az idők végén”.
A Szűzanya fatimai jelenése óta meg kell értenünk, hogy az isteni Gondviselés műveként fokozatosan kibontakozóban van egy „új nemzedék”, amely felfedezi Mária Szeplőtelen Szívében „a kígyó fejének széttiprásához” szükséges erőt. Dominik Chmielewski emlékeztet rá: 1858-tól, a lourdes-i jelenéstől kezdve rendkívüli, az Egyház történelmében egyedülálló időt élünk. A Szentlélek kiárad az egész világra, bőségesen adományozza ajándékait az Egyházban és megsokasítja azokat. A Szentlélek „rendkívüli, új, csodálatosan szép formában mutatkozik meg”. Szűz Mária napjainkban a világ valamennyi szegletében megjelenik és megtérésre hív, miközben a világ „félelmes állapotáról” beszél, „az emberiségen uralkodó bűn rettenetes sötétségéről”. A 19. század közepétől csaknem ezer Mária-jelenés történt, amelyek annyira komolyan vehetők, hogy az Egyház teológiai bizottságokat állított fel a jelenések kivizsgálására. A szerző leszögezi: soha nem voltak ilyen idők az Egyház történelmének kezdete óta. Valóban
azokban az időkben élünk, amikor beteljesednek a Jelenések könyvének 12. fejezetében olvasható próféciák. „Isten temploma megnyílt az égben, és Isten megmutatja a Frigyládát – Máriát az egész világnak.”
Dominik Chmielewski csodálatosnak nevezi Mária háromszoros identitását is: „az Atya Lánya, Jézus, az Istenember Anyja és a Szentlélek Jegyese!” Egyúttal emlékeztet rá: a keresztény hagyomány szerint az örök Atya vágya volt, hogy „az Isteni Ige, Jézus Krisztus testet öltsön, vagyis hogy megtörténjen a Megtestesülés. Az Ő, Jézus Krisztus mintájára akarta megteremteni az emberi nemet.” Az emberek teremtésére irányuló vágyában hordozza „Jahve gondolatában a Boldogságos Szűz Máriát, mint az Isteni Ige, Jézus Krisztus Anyját is. Jézus Krisztus egész emberségét, tökéletes emberségét – testét, vérét, személyiségét, értelmét, jellemét – Máriától kapta. Mária kezdettől jelen volt Jahve gondolatában, hogy Belőle megszülethessen Jézus Krisztus”.
A szerző nagyon fontosnak tartja, hogy megértsük: amikor Jézust érintjük, „akkor Máriát is érintjük, mivel Jézus Teste Mária Teste is”. Amikor szentáldozáshoz járulunk, „akkor Krisztus testével együtt Máriát is a szívünkbe fogadjuk. Ha Jézus Krisztus Vérét magunkhoz vesszük és isszuk, ezáltal lelkileg Mária tevékenységére is nyitottá válunk”.
Ezt a máriás-eucharisztikus kapcsolatot XVI. Benedek pápa így foglalta össze a lourdes-i jelenések 150. évfordulóján: „Nem szemlélhetjük Máriát anélkül, hogy ne éreznénk Krisztus vonzását, és Krisztusra is csak Mária jelenlétében tudunk tekinteni. A Fiút elválaszthatatlan kötelék fűzi Édesanyjához, akinek méhében a Szentlélektől fogantatott. Ez a kapcsolat fejeződik ki a maga titokzatos jellegében az Oltáriszentség által, ahogyan erre az egyházatyák és a teológusok az első századoktól kezdve rávilágítottak.” Damiani Szent Péter megállapítja: „Azt a testet, amelyet a Boldogságos Szűz megszült és anyai gondoskodással táplált, mondom nektek, kétségkívül, azt a testet – és nem mást – kapjuk a szent oltárról, és annak vérét isszuk, mint megváltásunk szentségét. Ezt mondja a katolikus hit, és hűségesen tanítja a Szent Egyház.”
A kötet írója, hivatkozva Szent Pálnak az efezusiakhoz (6,12) írt levelére, hirdeti: nem test és vér ellen, vagyis nem emberek ellen harcolunk, hanem hatalmas erejű, láthatatlan szellemi lények ellen, amelyeknek az a céljuk, hogy elpusztítsák az embereket. Két egymással ellentétben álló, láthatatlan királysággal – Isten királysága és Lucifer, a sátán királysága – van dolgunk, amelyek között totális háború dúl. Mária hivatása az, hogy a Szeplőtelen Fogantatásban legyőzze, eltiporja Lucifert és lázadó királyságát. Dominik Chmielewski leszögezi: a Szeplőtelen Fogantatás olyan rendkívüli titok, amitől Lucifer jobban fél, mint mi az atombomba robbanásától.
Mária Fatimában közölte: a világ számára a menedék az ő Szeplőtelen Szíve, és ez a szív végül győzni fog.
A könyv szerint Isten vágya öröktől fogva az volt, hogy olyan embert teremtsen, akiben ő mint szentélyében lakhat, a nap huszonnégy órájában. Kétezer éve az ég a keresztényeket arra választotta ki, hogy Isten hajlékai legyenek a földön. „Isten már a világ teremtése előtt kiválasztott bennünket, hogy váljunk Egyházzá, amelyben Ő lakik, mindannyiunkban mint szentélyében, ahol szüntelenül imádják Őt a legnagyobb és leggyengédebb szeretetben.”
Ha tehát az én bensőmben lakozik, bennem él az Atya, a Fiú és a Szentlélek, én pedig Máriában lakozom, „az Ő Szívében, az Ő méhében, ez olyan helyzet, amelyben senki nem zavar és nem takar el senkit. Mária soha nem áll közéd és Isten közé. Te Máriában, mint Frigyládában imádkozol a Benned lakozó Szentháromsághoz. Máriával, az Ő Szívében, az Ő méhében, az Ő Karjaiban imádkozol a Benned élő Atyához, Fiúhoz és Szentlélekhez!... Én Máriában vagyok, bennem pedig Isten Máriával együtt. Máriában szemlélem az Atyát és a Fiút, és a Szentlelket, vagyis a bennem élő Szentháromságot… ez a lelki élet legszebb megközelítése – Máriában és Máriával együtt szerethetem a bennem élő Istent – teljes szívemből, minden erőmből és egész lelkemből”. A kötet írója szerint: aki Máriát szereti, Istent dicsőíti, csodálattal és gyönyörűséggel tölti be Jézus Isteni Szívét. „Az, aki igazán szereti Máriát, nagyon boldognak tarthatja magát, mivel biztos lehet benne, hogy az Üdvözítő nagyon szereti.”
A kötetben olvashatunk egy Dominik Chmielewskivel készített interjút is. A szalézi szerzetes rendjük alapítóját, Don Boscót idézi, aki a lelki élet Mesternőjének nevezte Máriát. Ő pedig korunk legnagyobb prófétájának. A könyv szerzője szerint
a mai világnak óriási szüksége van egyfelől az isteni irgalom kiáradására, másfelől pedig a felszólításra a bűnbánatra.
„Jézus azt mondja, hogy Isten irgalma teljes mértékben arra árad ki, akiben van bánat. Mária tehát bűnbánatra akarja hívni az egész világot, hogy sirassuk meg a bűneinket, alázkodjunk meg Isten előtt, az urak Ura, a királyok Királya előtt, hogy Ő kiáraszthassa az emberekre irgalmának ajándékát.”
A kötetet fordította: Koncz Éva
Dominik Chmielewski SDB: Kegyelemmel teljes (Kecharitomene) – Fedezd fel Mária titkát és saját rendeltetésedet!
Marana Tha 2000 Alapítvány, 2023
Dominik Chmielewski SDB Kegyelemmel teljes (Kecharitomene) – Fedezd fel Mária titkát és saját rendeltetésedet! című kötete megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7–8. Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 9–18 óráig), vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.
Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria