A zarándoklat előzménye, hogy 2019-ben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) megbízásából és Erdő Péter bíboros, prímás, érsek kérésére, ugyancsak Palánki Ferenc vezetésével nemzeti zarándoklatot szerveztek Fatimába, ahol felajánlás keretében kérték a Szent Szűz közbenjárását a kongresszus sikeréért.
Most a hálaadásra összegyűlt zarándokok október 18-án, kedden a magyar kálváriánál keresztutat jártak, melynek során az egykor Fatimában szolgált Kondor Lajos SVD elmélkedései segítették az elmélyülést.
Kuzmányi István diakónus, zarándoklatvezető a helyszínen ismertette: a II. világháború végén, 1945-ben hazájából elmenekült több ezer magyar között ott volt az Egri Főegyházmegyéből való Kardos Illés atya is, aki Spanyolországban, Malagában talált otthonra. Illés atya az ’50-es évek elején elzarándokolt Fatimába, s egy elhanyagolt keresztutat talált; arra gondolt, építsenek a magyarok egy a szent helyhez méltót. El is kezdte ennek állhatatos megszervezését. Elnökletével 1953-ban, Szent István ünnepén Barcelonában megalakult a Mindszenty bíborosról elnevezett Fatimai Magyar Kálvária Bizottság.
Az alapítólevelet külföldi magyar lelkipásztorok írták alá; felkértek minden magyart, hogy „áldozzon tiszta lélekkel, bármily csekély összeg legyen is az, hogy a nemzetünk megmentéséért felajánlandó fogadalmi oltár és kálvária ne kevesek, hanem az egész lélekben megújhodó magyar emigráció műve legyen”. A magyar kálváriát és a Szent István-kápolnát 1964-ben áldották meg.
A magyar keresztút utolsó stációinál található Szent István király-kápolnánál Palánki Ferenc püspök főcelebrálásával ünnepeltek a zarándokok szabadtéri szentmisét.
Koncelebrált a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye tizenegy papja, valamint egy-egy atya Erdélyből és a Felvidékről. A szentmisén a zarándokokkal együtt jelen volt Halmai Miklós lisszaboni magyar nagykövet, a követség vezető munkatársai és Miguel de Pape, a portugáliai magyarok szervezetének vezetője.
Palánki Ferenc köszöntőjében hangsúlyozta, hogy hálatelt szívvel és örömmel érkeztünk Fatimába, amely egy csepp Magyarország. Kérte, hogy a szentmisében imádkozzunk a világ békéjéért és hazánkért.
Krakomperger Zoltán, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye általános helynöke mondott szentbeszédet, aki Szent Lukács ünnepéhez kapcsolódóan arról szólt, hogy a harmadik evangélium szerzőjét megigézte az, hogy Isten hatalmas dolgot művelt a történelemben azzal, hogy üdvösséget szerzett egyszülött Fia küldetésében.
Az Egyház az a közösség, amely hitelesen megőrizte Jézus küldetését, és ma is nekünk adja Krisztust.
Arról is beszélt a szónok, hogy Szűz Mária testestül-lelkestül odaadta magát Istennek, és példáját nekünk is követnünk kell, hiszen erre van küldetésünk.
A szentmise végén Halmai Miklós és Miguel de Pape köszöntötték az ünneplőket.
Elmondták, hogy ötven éve Mindszenty József bíboros Fatimába látogatott, aminek emlékére a magyar keresztút kezdeténél szobrot emelnek.
A tervek szerint Rieger Tibor szobrász készíti el a máriaremetei bazilika kapujában álló, hercegprímást ábrázoló szobor hiteles másolatát. Kérték a zarándokok imáját, hogy a szoborállítás mielőbb megvalósulhasson.
A magyar nemzeti zarándoklat résztvevői a délután folyamán Santarémbe, az 1274-ben történt eucharisztikus csoda helyszínére látogattak, majd visszatérve Fatimába Kondor Lajos verbita szerzetes szobránál tartottak megemlékezést és koszorút helyeztek el. A verbita szerzetes fáradhatatlanul segítette szolgálatával az Egyházat és Magyarországot: a pásztorgyermekek, Ferenc és Jácinta posztulátora és a magyar ügyek tevékeny szószólója volt Fatimában.
A zarándoklat csúcspontjaként október 20-án, csütörtökön a Jelenések kápolnájánál Palánki Ferenc vezetésével hálaadó szentmisét ünnepelnek, amelynek keretében elimádkozzák Erdő Péter bíboros, prímás eucharisztikus kongresszusért megfogalmazott hálaimádságát.
Szerző és fotó: Bókay László
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria