Erdő Péter megáldotta a felújított pasaréti templomot és plébániát, valamint az új közösségi házat

Erdő Péter bíboros először megáldotta a plébánia, egyben ferences rendház megújult épületét, ezután vonult be félszáz ministránssal az élen az asszisztencia és a koncelebráló papság a templomba, melyet teljesen megtöltöttek a hívek. Erdő Péterrel koncelebrált többek között Berhidai Piusz OFM ferences tartományfőnök és Kálmán Peregrin OFM plébános.

A szertartáson jelen volt Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita; Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, a II. kerület önkormányzati képviselője; Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár; Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár és Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere.

A szentmisét többek között Mádl Dalma lelki üdvéért ajánlották fel; Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök felesége, aki két nappal korábban, október 22-én hunyt el, a plébániaközösség tagja volt.

Kálmán Peregrin, miután köszöntötte a jelenlévőket, elmondta, hogy a pasaréti templomot 1934-ben Serédi Jusztinián bíboros szentelte fel. 1948-ban Isten szolgája Károlyi Bernát vezetésével Mindszenty bíboros bebörtönzése napján nyilvánosan imádkoztak a hívek az elhurcolt prímásért, és sokszor talált itt testvéri befogadásra a szerzetesi és hívőközösségben a ferences rendi Paskai László bíboros. A plébános felhívta a figyelmet, hogy a pasaréti plébánia múltjához azáltal is kapcsolódnak, hogy azzal a kehellyel miséznek, amelyet a hívek első ajándékként adtak a ferences plébániának.

Erdő Péter a szentmise elején a díszes asszisztencia élén körbejárt a templomban, és megáldotta az épületet és a benne összegyűlt híveket.

*

Erdő Péter bíboros szentbeszédét teljes terjedelemben közöljük.

Krisztusban kedves testvérek!

„Menj, a hited megmentett téged” – ezekkel a szavakkal zárul a mai evangéliumi szakasz. Ezt mondja Jézus Bartimeusnak, a vak koldusnak, akinek visszaadta a látását.

Csoda történt tehát az evangélium szerint, Jézus mégis a beteg ember hitére hivatkozik. Mert az isteni segítség, a szabadító isteni szeretet várja a hívő és bizakodó ember kiáltását.

Erre adja meg a gyógyító erejének válaszát. A vak koldus nem törődik azzal, hogy mit szólnak hozzá a farizeusok, ha hangos szóval Dávid fiának, vagyis szabadító, győztes messiásnak nevezi Jézust. A tanítványok csitítanák ugyan, Jézust azonban nem zavarja ez a kiáltozás. Neki már mindegy. Mindegy volt az örökkévalóságtól fogva, hiszen üdvözítő művének, halálának és feltámadásának gondolata ott rejlett Isten tervének mélyén. De mindegy neki már itt a földön is, mert tudja, mi vár rá Jeruzsálemben nemsokára. Nem a következményekre, nem a körülményekre gondol, hanem a vak ember testi és lelki szabadulására.

„Hited megszabadított téged.” Ez érvényes ránk is, plébániánkra, közösségeinkre, magyar egyházunkra és egész népünkre. Hiszen évszázadok óta sok olyan bűn, gyengeség, kiszolgáltatottság terhel minket, amelytől saját erőnkből megszabadulni nem tudunk. És olyan irányba tart a világ, akár az élhető környezet pusztítása, akár az igazságtalanság és a pazarlás logikája alapján működő gazdaság sodrában, amely könnyen a pusztulásba vezethet minket.

Mit tehet ez ellen egy kis nemzet? Mit tehetünk ez ellen mint magyar katolikus plébániák vagy közösségek? Hiszen nekünk is imádkoznunk kell a látásért, nekünk is keresnünk kell a megmaradás, az igazságosság útját.

De a bonyolult világban sokszor a legjobb akarattal sem látjuk, hogy hogyan lehet a jó célt elérni.

„Hited megmentett téged” – ez a jézusi mondás ránk is érvényes. Az élet problémáinak megoldására irányuló emberi igyekezeten túl elemi szükségünk van a hitre. Hitre abban, hogy az egész világ benne áll a teremtő és gondviselő Isten szeretetének összefüggésében. És hitre személy szerint Jézus Krisztusban, aki az emberré lett Isten. Ő az emberiség megváltója. Ő mondta el nekünk a teljes igazságot az emberről, Ő mutatta meg számunkra az igazi boldogság útját.

Ha meg akarunk maradni, ha látni akarunk a mai homályos időkben, akkor hozzá kell kiáltanunk. Meg kell vallanunk Őt nyíltan, akkor is, ha van, aki szerint ez kellemetlen vagy idejétmúlt dolog.

A mai napon a szentmise előtt a plébánia és az irodák, a szentmise után az új közösségi ház megáldása kerül sorra. Nagyszerű és szép fejlődés ez. A közösségi házról elmondható, hogy párját ritkítja. De vegyük észre, hogy mindez egy nagy folyamat része. Húsz éve törekszünk arra, hogy megteremtsük itt, Budapesten és környékén, de talán országszerte is a közösségi élet fizikai lehetőségeit, hogy a hívő emberek ne csak a templomban találkozhassanak egymással. Mert a találkozás, a közös programok, a személyes ismeretség tesz bennünket olyan közösséggé, amely tud együtt gondolkodni és cselekedni a Krisztusi hit és szeretet fényében. Nagy összefogásra volt szükség mindehhez, és hálásak vagyunk azért a segítségért, amelyet Egyházunk a világi hatóságoktól és a társadalomtól kapott.

De ahogyan megnyílnak az új terek, úgy kell megnyílnia a lelkünknek is. Ne ijedjünk meg attól, hogy egyházi épületben, közösségi házban, kultúrteremben bármilyen programot imádsággal kezdjünk. Sőt arra is legyen gondunk, hogy magukat a rendezvényeket, eseményeket úgy állítsuk össze, hogy az a hit továbbadását, a cselekvő szeretet hatékony gyakorlását elősegítse.

Ne feledjük, a világ gazdagabb részén az Egyháznak volt és van sok kultúrháza, közösségi épülete és számos intézménye. De néhány évtized után az alapítók nemzedékét sok helyen olyan generáció követte, aki szerette a közösséget, szerette a kultúrát, de a hitet már nem tartotta fontosnak vagy alapvetőnek.

Így fordulhatott elő, hogy a nyugati világ számos részén az úgynevezett egyházi struktúrák kiürültek, elidegenedtek eredeti céljuktól. És akkor aztán az lett gond, hogy a fenntartás költségeinek fedezéséhez milyen más szervezeteknek adhatják ki bérbe a meglévő tereket, milyen más tevékenységre lehet még az épületeket felhasználni.

Hogy ez Magyarországon és itt, Pasaréten ne így legyen, ehhez kérjük, mégpedig a vak koldus hitével és szenvedélyével kiáltva a csodát tenni képes legnagyobb Úr, Mesterünk és Megváltónk, Krisztus segítségét. Ámen.

*

A szertartás végén Varga Mihály pénzügyminiszter mondott beszédet, az ő közbenjárásának köszönhetően támogatta 2,973 milliárd forinttal a magyar kormány a pasaréti fejlesztéseket. Varga Mihály rámutatott, hogy a hitélet gazdagodása mellett a hívek közösségét, a keresztény Magyarországot is erősíti a pasaréti épületegyüttes felújítása. Azt is hozzátette, hogy a templom és a plébánia jelentős építészeti emlék is.

Varga Mihály elmondta, hogy a 2010 óta eltelt tizenegy év alatt megduplázódott az egyházi óvodákba és iskolákba járó gyermekek száma, ma minden hetedik diák ilyen intézménybe jár. A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy a jelenlegi magyar kormány támogatásának köszönhetően 3 ezer templom újult meg és 150 épült fel Kárpát-medence-szerte. Leszögezte, hogy a magyar templomfelújítási program folytatódik, jövőre 1400 magyarországi és 400 határon túli templomot érint majd.

A beszédet követően első alkalommal adták át a nemrégiben alapított Pasaréti Ferences Emlékplakettet, amelyet Varga Mihálynak nyújtott át az egyházközség képviselője, Mráz Dániel. Amint kifejtette, a miniszternek és mindazoknak szól ez az elismerés, akik lehetővé tették, hogy új térrel bővüljön a közösség. A plakettet Jézus nevének kezdőbetűi (IHS) díszítik.

A szentmise a közösségi házhoz való átvonulással ért véget. A Te Deum elhangzása után Erdő Péter bíboros megáldotta a környékhez kiválóan illeszkedő, Bauhaus stílusú, belülről loft hatású közösségi házat.

Kálmán Peregrin tájékoztatása szerint a pasaréti ferences templom legutóbbi felújítására a ’80-as években került sor – az akkori rendház kibővítésével, hittantermek kialakításával. Az 1994-ben történt plébániává nyilvánítás óta az elődök odaadó munkájának köszönhetően a közösség kinőtte a korábban találkozásra szolgáló helyeket, és kiszélesedett az egyházközség és a provincia tevékenységi köre: óvodát és a környék szociális gondozását is végzik intézményeik. A plébánián jelenleg ötven csoport működik. A folyamatos ferences jelenlét meghatározó a plébánia életében, kiemelkedő az eucharisztikus lelkiség, valamint a gyóntatási szolgálat – nagyhéten ez gyakorlatilag tíz-tizenegy órát tesz ki naponta.

A felújítási munkálatokat a túlzsúfoltság tette szükségessé; három új hittanteremmel, egy 120 főt befogadó közösségi térrel, az egészséges életmódot segítő edzőteremmel, a lelkipásztori munkát támogató személyes és csoportfoglalkozásoknak (pl. abortusz krízisében lévők életvállalását segítő, kapcsolati krízisben lévő, gyászoló csoportok, fiatalok helyes szexuális gondolkodását formáló alkalmak) helyet biztosító terekkel gazdagodott a közösség. A közösségi házban a vasárnapi nagymise után kávéház működik, emellett is számtalan kulturális, jótékonysági, családi, baráti rendezvénynek, találkozónak ad helyet az épület. A közösségi ház kápolnája lehetőséget nyújt a plébániai csoportok imádságára, egyéni elmélyülésre, amelyet Mátyássy László gyönyörű ötvösmunkái segítenek.

A templomban megújult a kövezet, a külső és belső festés, restaurálták a mellékoltárokat, azok tereinek üvegablakait és a grafittókat, új hangosítás, villamossági rendszer jött létre. Emellett felújított plébániai irodák, a lelkivezetésnek helyet adó beszélgető helyiségek, restaurált ötvöstárgyak és festmények várják a Pasarétre érkezőket. A rendház kezeli a modern ferences lelkiségi irodalom könyvtárát, amely most méltó elhelyezést kapott; emellett a növendékközösséget magába fogadó kolostor belső felújítása is megtörtént.

A felújításnak még tíz százaléka hátravan a koronavírus-járvány és az utólagos munkák akadályai miatt, ám az egyházközség már így is új módon élheti meg a küldetését a megújult környezetben.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Pasaréti Ferences Plébánia

Fotó: Jánosa Bence/ContentWork Productions/Pasaréti Ferencesek

Magyar Kurír
(asz)