Erdő Péter szentmisét mutatott be Boldog Meszlényi Zoltán emléknapján

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A katolikus egyház a 2009-ben boldoggá avatott Meszlényi Zoltán emléknapját halálának évfordulóján, március 4-én tartja, ebből az alkalomból Erdő Péter bíboros minden évben szentmisét mutat be. 2015-ben az első Meszlényi Zoltánról elnevezett, 2014 októberében felszentelt templomban emlékeztek meg a vértanú püspökről. A szentmisét Erdő Péter mutatta be, koncelebráltak: Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök, Musits Antal, a Boldog Meszlényi Zoltán-templom plébánosa és a Budai-Középső Espereskerület papjai.

A szertartáson megjelentek a Meszlényi család tagjai, valamint a Meszlényi Zoltánban egykori vezetőjükre emlékező Magyar Kolping Szövetség képviselői.

Először ünnepeljük Boldog Meszlényi Zoltán emléknapját a neki szentelt templomban. Már maga a dátum is jellemzi a kort, amelyben a vértanú püspök élt, és melyben tanúságot tett. Halála időpontját a hatalom elhallgatta, két évvel későbbre mondták halálát, csendben, titokban temették el. Az igazságra azonban fény derül, a csendben végzett tettek, a kitartás, a helytállás nem marad rejtve – e szavakkal köszöntötte Erdő Péter bíboros az emléknapi szentmisén a templomot zsúfolásig megtöltő közösséget.

Újra és újra látjuk a történelemben, hogy szinte érthetetlen, pusztító gyűlölet támad azokra, akik Krisztushoz tartoznak – fogalmazott szentbeszédében Erdő Péter, megemlékezve mindazokról, akik egykor és ma, Magyarországon és szerte a világban életüket áldozzák hitükért. Felidézte a nácizmus és a kommunizmus keresztény áldozatai, a szovjet lágerekben legyilkolt tömegek, az albániai diktatúra és a későbbi vérengzések áldozatai emlékét, és szót emelt a Közel-Keleten, Afrikában szinte kérkedve, nyilvánosság előtt legyilkolt keresztényekért.

Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz – kapcsolódott Erdő Péter a vértanúk napjának evangéliumához. Amit Jézus saját megváltó haláláról mondott, már az első keresztény nemzedékek alkalmazták Krisztus követőinek életére és halálára. Erdő Péter Antiochiai Szent Ignácot, Római Szent Kelement és a későbbi századokból Tertullianust idézve utalt a búzaszem-hasonlatra, a vértanúság és a hit terjedésének csodálatos összefüggésére. A vértanúság huszadik századi példáira hívta fel a figyelmet: Ázsiától kezdve Afrikán, Amerikán át Európáig. Közöttük vannak a spanyol polgárháború alatt hitük miatt meggyilkolt ezrek és ezrek, papok és szerzetesek, a barbastrói szeminárium kispapjai tanáraikkal és elöljáróikkal együtt és Boldog Ceferinó is, a cigányság védőszentje, aki az élete árán is kitartott Krisztus ügye mellett – említett a vértanúk sokaságából néhány példát Erdő Péter. Külön megemlékezett a magyarokról, Boldog Salkaházi Sáráról, Boldog Apor Vilmosról, Boldog Sándor Istvánról és a ma ünnepelt Boldog Meszlényi Zoltánról.

Olykor úgy tűnik, hogy már minden keresztényt sikerült kiirtani egy országból, vagy akár egy egész kontinensről, és aztán újra, szinte váratlanul, eleven, áldozatkész, tanúságtevő kereszténység jelenik meg a romok felett – hangsúlyozta Erdő Péter.

Így buzdított: Krisztus megváltó halála a mi feltámadásunk reménye is. Az ő hasonlóságára kezdünk el átalakulni már itt, a földön, egykor pedig majd hozzá leszünk hasonlók, mert „úgy fogjuk látni őt, amint van”. Ha akaratát követjük életünkben és halálunkban, ez számunkra is áldás és termékenység forrása.

Végül szót emelt a ma szenvedő áldozatokért: a tömegével meggyilkolt keresztényekért, a felégetett templomokért, lakóházakért. És mintha nem történne semmi. Pedig az egyház Ferenc pápától a magyar püspökökig és az Egyházak Világtanácsáig sokszor szól, szinte könyörög pártfogásért a világ hatalmasainál – hangsúlyozta a bíboros.

Isten igéje nincs megbilincselve. Ma jobban emlékezünk Boldog Meszlényi Zoltánra, mint az elmúlt hosszú évtizedek során bármikor – mondta Erdő Péter, és képet adott arról, hogy az Esztergom-Budapesti Egyházmegye tudós és szentéletű segédpüspökének gondoskodása miként terjedt ki az árva gyerekekre (a háború után évekig saját maga tartott fenn árvaházat) és a Kolping mozgalom vezetőjeként a dolgozó emberekre.

A szentbeszédet követően Erdő Péter bíboros megáldotta a templom mostanra elkészült három mozaikját, amelyek Tölg-Molnár Zoltán Munkácsy Mihály-díjas festőművész alkotásai. A szentélyben lévő nagyméretű, körülbelül 14 négyzetméteres kép a templom védőszentjét, Boldog Meszlényi Zoltánt, valamint a plébánia és a főegyházmegye védőszentjét, Szent Adalbertet ábrázolja. A jobb oldali keresztelőkápolna mozaikján a feltámadt Krisztus, a bal oldali mellékkápolna hátfalán pedig Szűz Mária látható a gyermek Jézussal. A felhasznált kövek nagyobb részben muranói üvegmozaikok, kisebb részben hazai alapanyagból készültek.

Erdő Péter szentbeszédének teljes szövege megtalálható ITT.

Fotó: Thaler Tamás

Trauttwein Éva/Magyar Kurír