Mindszenty József püspök veszprémi plébánialapításai – Érsekségi ékességek (135.)

Mindszenty József veszprémi főpásztor 55 plébánia és lelkészség megalapítását tervezte. Rövid másfél éves veszprémi püspöki ideje alatt – amelyből öt hónapot fogságban töltött – 34 plébánia és lelkészség megalapítását tudta ebből véghez vinni. A veszprémi Szent László- és a Szent Margit-plébánia alapítása azonban teljesen különleges, mivel azokat nyilas fogságának ideje alatt hozta létre.

A Czapik Gyula veszprémi püspök által 1941-ben alapított veszprémi Szent László Lelkészséget Mindszenty püspök 1944. december 3-án emelte plébániai rangra, egyúttal Kerényi József helyi káplánt plébánosnak nevezte ki. Az új plébánia határa a lelkészség területéhez képest bővült, a Fejes völgytől nyugatra a vámosi országútig. A plébánia anyagi alapjait a dinnyési uradalom 150 katasztrális hold jövedelmének a fele jelentette. Így a veszprémi Szent Mihály-főplébániától teljesen függetlenné vált az új plébánia.

Ugyanezen a napon, 1944. december 3-án alapította meg Mindszenty József püspök a veszprémi Szent Margit-plébániát, amelynek határai közel azonosak voltak a mai határokkal. A plébánia jövedelmét a hívek hozzájárulása, a stóladíj, az egyházközség által megszavazott járandóságon kívül a dinnyési uradalom 150 katasztrális hold jövedelmének másik fele alkotta. Az első plébános Szemes József aulista, pápai titkos káplán lett, aki ezúttal a püspöki titkári címet is megkapta.

Veszprém városában így 1944-ben már három plébánia működött: a Szent Mihály-főplébánia, a Szent László-plébánia és harmadikként a Szent Margit-plébánia.

Ezekről az eseményekről emlékeztek meg 2024. december 8-án, advent második vasárnapján a veszprémi székesegyházban bemutatott szentmisében, amelynek főcelebránsa – Udvardy György veszprémi érsek meghívására – Kovács Gergely gyulafehérvári érsek volt.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír