Fatimai kilenced

Előszavában az Ecclesia Kiadó elnöke a kötet születéséről azt írta: szívügyének tekintette, hogy Michael Hesemann A pápa, aki szembeszállt Hitlerrel című, XII. Piusz pápáról szóló monográfiája kiadását követően a fatimai jelenés 100. évfordulójára megjelenjen magyar nyelven a német történész Fatimáról írt könyve is. A Magyar Nyugat Kiadó vezetője, Gyurácz Ferenc támogatta Perger Gyulát ebben a szándékában, akinek kérésére Laki Ferenc mindkét könyvet lefordította. A köteteket Gyula atya lektorálta és utószóval látta el; a visszajelzések személyére vonatkozóan mindkét kötetről pozitívak voltak, ezért határozta el, hogy fatimai kilencedet állít össze a Fatima titkai kiadvány alapján. Ez a szándéka még jobban megerősödött, amikor korábbi plébániái területén minden hónap 13-án fatimai engesztelést vezetett.

Perger Gyulát a kötet összeállításkor az vezérelte, hogy a jelenések eseményeit a rendelkezésükre álló könyvből, a kiadó engedélyével, minél részletesebben megismertesse. A kiadványban a Fatimai kilenced közé iktatva olvashatjuk a kilenc nap egyszerre drámai és katarzist kiváltó történetét, amikor először az angyal, majd Szűz Mária 1915 és 1925 között megjelent a fatimai gyerekeknek, végül pedig a tizennyolc éves, akkor még dorottyás nővérnek készülő Lúciának.

Az első jelenés 1915-ben történt. Egy forró nyári napon az akkor nyolc éves Lúcia dos Santos és három vele egykorú kislány, Maria és Teresa Matias, valamint Maria Justino a déli rózsafüzért imádkozták a Loca do Cabeco-hegy oldalán. Egyszer csak Lúcia egy fehér felhőt látott meg, amely „áttetsző volt, és fehérebb, mint a hó”. A felhő előbb emberi alakot öltött, majd nyomtalanul eltűnt. Kérdésére, hogy ti is láttátok-e, a többi kislány igennel válaszolt. Amikor mindezt este elmesélték a szüleiknek, nem vették komolyan őket. Többet nem beszéltek róla senkinek, de a rokonok és a falu lakóinak gúnyolódása mély sebeket ejtett a lelkükön.

Csaknem egy évvel később, 1916 tavaszán Lúcia két unokatestvérével, az akkor nyolcéves Ferenccel és a hatéves Jácintával a Loca de Cabeco-hegy keleti oldalán fekvő „Chousa Velha” nevű földterületére ment. Hűvös idő volt, szitált az eső, ezért egy barlangban kerestek menedéket maguknak és a gondjaikra bízott juhoknak. Közben a nap kisütött, „olyan ragyogóan és erősen fénylett, mint még soha máskor”. A gyerekek megebédeltek, aztán gyorsan elimádkozták a rózsafüzért, hogy utána igazi szenvedélyüknek, a kavicsjátéknak hódolhassanak. Ekkor váratlan dolog történt: Lúcia elbeszélése szerint egy 14-15 éves ifjút pillantottak meg, „aki fehérebb volt, mint a hó. A nap áttetszővé tette, mintha kristályból lenne. Nagyon szép volt…” Amikor a közelükbe ért, azt mondta: „Ne féljetek, a béke angyala vagyok! Imádkozzatok velem.” A gyermekek engedelmeskedtek neki, és ismételték a szavait: „Istenem, hiszek benned, imádlak téged, bízom benned, és szeretlek téged. Megbocsátásodat kérem mindazokra, akik nem hisznek benned, nem imádnak téged, nem bíznak benned és nem szeretnek téged.” Miután a gyermekek ezt háromszor megismételték, az angyal felemelkedett, és azt mondta: „Így imádkozzatok. Jézus és Mária szíve várja könyörgő kéréseiteket.” Ezután eltűnt. Később Lúcia így írt erről: Olyan hatalmas erővel éreztük Isten jelenlétét bensőnkben, hogy még egymáshoz sem mertünk szólni.”

Néhány héttel később az angyal ismét megjelent előttük, és Lúcia kérdésére, hogy mit csináljanak, így válaszolt: „Imádkozzatok sokat! Jézus és Mária szíve általatok akarja irgalmasságuk tervét megvalósítani… Mindent alakítsatok áldozattá, vezeklésül azokért a bűnökért, amelyekkel az Úristent megbántják, és könyörgésül a bűnösök megtéréséért. Így elhozhatjátok a békét hazátok számára. Én vagyok az ország, Portugália őrzőangyala. Mindenekelőtt fogadjátok megadással az Úr által küldött szenvedést, és viseljétek türelemmel.”

Lúcia dos Santos, Ferenc és Jácinta Marto életében ilyen, rendkívüli transzcendens élményekkel érkezett el az 1917-es esztendő. A kötet szerzője szerint nem is sejtették, hogy ez az év sorsdöntő lesz a számukra, és általuk az egész emberiség számára is, „ebben a zűrzavartól és tévedésektől terhes 20. században. Hiszen míg a távoli Oroszországban Vlagyimir Iljics Lenin a proletariátus hatalomra jutását és az ateista-materialista irányultságú szovjeturalmat készítette elő, addig a vidéki Portugália hegyei között egy egészen másfajta, egyáltalán nem anyagi természetű hatalom jelent meg. Ez a hit, a remény és a szeretet hatalma volt.”

A könyvben részletesen olvashatunk arról, hogy 1917. május 13-a és október 13-a között Szűz Mária összesen hatszor jelent meg Lúcia, Ferenc és Jácinta előtt. A Szűzanya Lúciához beszélt, Jácinta „szinte kővé meredten hallgatta a párbeszédet. Ferenc azonban csak Lúcia kérdéseit hallotta, és a jelenés alakjának szájmozdulatait látta, hallani azonban semmit sem hallott az egészből”.

A kötet szerint a pokol látomása egy csapásra véget vetett Lúcia Jácinta és Ferenc gyermekkorának. A Szűzanya kérésének megfelelően újra és újra önmegtagadással vezekeltek. Volt, amikor megosztották ennivalójukat a rászorulókkal, és emiatt egész nap éheztek; volt, hogy a rekkenő hőség ellenére lemondtak vízadagjukról, amíg kiszáradt ajkaik ki nem cserepesedtek, mindezt azért, hogy „a bűnösökért áldozatot hozzanak”. Emellett elviselték, hogy szüleik – Lúcia apja kivételével – nem hittek nekik, de eleinte az egész falu, a helyi plébános, az egyházi hatóság sem. Mivel az emberek egyre nagyobb számban keresték fel Fatimát, az akkoriban hatalomra jutott, ateista forradalmi kormány sajtóhadjáratot indított ellenük, csalóknak nevezve őket. A falu elöljárója augusztus 13-án bebörtönözte, egy napig fogva tartotta őket, forró üstben megfőzéssel fenyegetőzött. (Emiatt Szűz Mária ebben a hónapban augusztus 19-én jelent meg a gyerekek előtt.) Ám látva a három látnokgyermek kitartását, ahogyan a legdurvább fenyegetések ellenére is ragaszkodtak a látomások valódiságához, a közhangulat lassan megfordult, sokan melléjük álltak, és visszatértek Istenhez.

Perger Gyula rámutat: sok találgatás látott már napvilágot arról, mi állhat a fatimai jelenések mögött? „Hisztéria lehetett, vagy skizofrén rohamok?” Ennek ellentmond a gyerekek mély, belső megelégedettsége a jelenés után, a beszámolók egyezése és szimbolikájuk erős kifejező ereje. „Vallási motivációjú vágyálom lett volna csupán? Ez talán igaz lehet misztikus hajlamú szerzetesekre és apácákra, de egészen biztos, hogy nem igaz ezekre az igazi, falusi parasztgyerekekre, akik sokkal jobban szerettek játszani, mint rózsafüzért imádkozni, és az első jelenést legszívesebben elfelejtették volna.” Perger Gyula határozottan állítja: csak egyetlen meggyőző magyarázat létezik arra, amit a gyerekek átéltek, valóban látomásuk volt. „Valami” megjelent a tudatukban, „valami”, ami a földi világon túlról érkezett.

Ferenc és Jácinta gyermekként, spanyolnáthában hunytak el 1919-ben és 1920-ban. II. János Pál pápa harmadik fatimai útján, 2000. május 13-án avatta őket boldoggá, Ferenc pápa 2017-ben, az első fatimai jelenés 100. évfordulóján pedig szentté. Lúcia dos Santos sarutlan kármelita nővér 2005. február 13-án hunyt el, kilencvenhét éves korában. Ferenc pápa 2023 júniusában elismerte hősies erényeit.

A könyvben megtalálhatók a pápák felajánló imádságai XII. Piusztól Ferenc pápáig. Az ima- és énekgyűjtemény pedig segíti az elmélyülésben azokat a közösségeket, akik hónapról hónapra fatimai engesztelést végeznek.

Fatimai kilenced
Ecclesia Szövetkezet, 2024

A könyvben olvasható kilenced Imádság

„Ó, Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra.
Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú, Szentlélek. Teljes szívemből imádlak, és felajánlom neked Urunk, Jézus Krisztus legdrágább testét, vérét, lelkét és istenségét, amely a világ összes tabernákulumában jelen van, engesztelésül a szidalmakért, az istenkáromlásért, a közömbösségekért, amelyekkel őt megbántják.
Jézus legszentebb Szívének végtelen érdemeiért és Mária Szeplőtelen Szívének közbenjárására könyörögve kérlek, térítsd meg a szegény bűnösöket.
Jézus Krisztus, töltsd el szívünket teljes bizalommal Szentséges Anyád iránt, akit kereszteden végrendelkezve nekünk is Édesanyánkul adtál. Add, hogy hittel fogadjuk Isten üzeneteit, gyermeki alázattal siessünk a Szűzanya Szeplőtelen Szívének engesztelésére, hogy közbenjárására irgalmat nyerjen a világ.
Ó, Mária, Rózsafüzér Királynője, Fatimában tett kívánságaid szerint felajánljuk Szeplőtelen Szívednek – imádságainkkal együtt – szívünket, lelkünket, életünket, családunkat, hozzátartozóinkat, népünket, magyar hazánkat, Oroszországot és a föld minden országát és népét.
Uralkodj felettünk, és vezérelj minket! Légy szívünk királynéja, hogy általad Jézus Szíve megdicsőüljön bennünk, és szívünk királya legyen.
Őrködj elménk és szívünk tisztasága felett, és esd ki nekünk a Szentlélek Isten kegyelmét, hogy bátran kövessük erényeidet, és neked tetsző életet éljünk!
Segíts meg szándékunkban, hogy Szeplőtelen Szíved engesztelésére minden hónap első szombatján szentáldozáshoz járuljunk, imádkozzuk naponta a rózsafüzért, és hozzunk áldozatot a bűnösök megtéréséért.
Irgalmasság Édesanyja, Fájdalmas és Szeplőtelen Szíved áldozatával egyesítve ajánld fel imánkat, áldozatainkat Szent Fiadnak, az Örök Főpapnak, hogy az ő átszúrt szívével együtt tegye az Atyaisten mennyei oltárára, engesztelésül a kereszténység és az egész emberiség bűneiért! Adj nekünk lelki békét, Fiad, Jézus Krisztus által. Ámen.
Urunk, Istenünk, te a Boldogságos Szűz Máriát nekünk is Anyánkul adtad. Segíts, hogy figyelmeztető üzenetét megfogadjuk, és az imádság és az engesztelés szellemében még nagyobb buzgósággal munkálkodjunk a világ megújulásán és Szent Fiad országának eljövetele érdekében.
Kérlek, fogadd el és hallgasd meg könyörgésemet, akiért ezt a kilencedet felajánlom.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.”
Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Fotó: Fatima.pr

Bodnár Dániel/Magyar Kurír