A Tatmadaw 2021. február 1-jén államcsínnyel átvette az ország irányítását, és megdöntötte az Aung Szan Szu Kjí által vezetett demokratikus kormányt. Azóta Mianmar (Burma) mély politikai, társadalmi és gazdasági válságba süllyedt és fokozódó erőszak jellemzi, amely a mai napig több ezer ember halálát és indokolatlan letartóztatását eredményezte. A mandalaji főegyházmegyéhez tartozó, Shwebo város (Sagaing régió) körzetében található Chan Thar faluban lévő templom lerombolásának híre január 17-én reggel érkezett a SIR olasz katolikus hírügynökséghez egy olyan forrástól, aki biztonsági okokból névtelenséget kért. Közel 500 év telt el azóta, hogy katolikus misszionáriusok érkeztek a mandalaji egyházmegyébe. Chan Thar faluban évszázadok óta portugál katolikus leszármazottak élnek, és a Tatmadaw fegyveres erői már négyszer felégették. A Nagyboldogasszonyról elnevezett templom 1894-ben épült, tehát 129 éves.
„Ez egy felbecsülhetetlen értékű történelmi hely” – mondja a forrás. A templomot, annak harangtornyát, a plébániát és az apácák százéves kolostorát nemrég újították fel, azonban január 15-én mindezt felégették és megsemmisítették. Valójában ez csak az utolsó felvonása a mészárlásnak. Tavaly, 2022-ben a Tatmadaw Chan Thar-i polgári lakosok otthonait gyújtotta fel. A forrás által közölt támadások listája pontos és drámai: az első május 7-én történt, a második július 7-én, amikor 135 otthont romboltak le. December 14-én a Tatmadaw egyesített alakulatai harmadszor gyújtották fel Chan Thar otthonait, majd idén január 14-én negyedik alkalommal is, elpusztítva a falu szinten minden házát. A hadsereg január 14-én este elfoglalta a templomot, és mielőtt elhagyta volna a falut, a katonai alakulatok további atrocitásokat követtek el, felgyújtva a történelmi templomépületet, a plébániát és a több évszázados kettős kolostort; végül minden épület összeomlott.
Chan Thar falu nagy múltra tekint vissza. Többségben katolikusok lakják, portugál leszármazottak születtek és nőttek fel itt. Mintegy nyolcszáz ház állt itt, ahol a katolikusok harmóniában éltek két buddhista lakónegyeddel. A Tatmadaw „áthaladásával” az egész falu hamuvá lett.
„Ez a templom – mondja a forrás – a felső-burmai katolikus egyház büszkesége. A legelső burmai püspököt gyermekként keresztelték meg itt. Ez a plébánia három érseket, megközelítőleg harminc papot és számos apácát adott az Egyháznak. A nyolcszáz házból nagyjából hatvan maradt, a többi mind porig égett. Az emberek menekülnek. Sok mindent el tudnak viselni, de a történelmi templomuk elvesztését nem.” Reménykednek benne, hogy ez a hír megérkezik Rómába, és arra késztetheti az ENSZ-t, hogy „határozottabban” avatkozzon be.
Tavaly december 31-én, Charles Maung Bo bíboros, ranguni érsek és a burmai püspökök elnöke év végi üzenetét annak szentelte, hogy békefelhívást intézzen az országhoz, megszólítva a terület valamennyi szereplőjét: a hadsereget, a SAC-ot (a jelenleg kormányon lévő katonai juntát), a Nemzeti Egységkormányt (NUG) és a Népvédelmi Erőket (PDF). Különösen azt kérte, hogy „közös megegyezéssel” nyilvánítsák január hónapját a tűzszünet hónapjának. „Hagyjátok, hogy a fegyverek hallgassanak és higgyetek a problémák párbeszéd útján történő békés megoldásának” – kérte Maung Bo bíboros. Azt is javasolta mindkét félnek, hogy „hozzanak létre a legsúlyosabb válságövezetekben humanitárius folyosókat és tartsák azokat tiszteletben, lehetővé téve a szabad hozzáférést a nemzeti és nemzetközi ügynökségeknek”. Az országnak valóban vannak olyan régiói, ahol a lakosság humanitárius válságban él. Sokan, különösen nők, gyermekek és öregek elmenekültek a falvakból és a dzsungelben kerestek menedéket, de az alapvető szükségleti cikkekhez, például élelmiszerhez, ivóvízhez és egészségügyi ellátáshoz nem férnek hozzá. Az üzenetében a bíboros végül azt kérte, hogy folytassák a béketárgyalásokat, amelyeket 2020-ban indított el a panglongi békekonferencia, egy asztal köré gyűjtve az etnikai kisebbségek fegyveres csoportjainak, a kormánynak és a hadseregnek (Tatmadaw) a képviselőit.
Fordította: Hollósi Judit
Forrás és fotó: Agensir.it
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria