A vallásközi párbeszéd szükséges feltétele a meghallgatás, amely egyben pedagógiai kötelesség is annak érdekében, hogy képesek legyünk „felismerni a másik értékeit, megérteni a kérései mögött rejlő aggodalmakat és felszínre hozni a közös meggyőződéseket” (Evangeli gaudium, 253). Nem szabad a kiengesztelő szinkretizmus csapdájába esni, amely az értékek nélküli totalitarizmus előhírnöke. Vissza kell térni az alapokhoz. A párbeszéd alapelve a találkozás – hangsúlyozta a Szentatya beszédében.
Az Arab és Iszlám Tanulmányok Pápai Intézete kifejezetten annak szenteli tevékenységét, hogy a muzulmánokkal való párbeszédben jártas szakembereket képezzen. Az erőszak minden formájának ellenszere a különbözőségnek mint gazdagságnak és termékenységnek a felfedezésére és elfogadására irányuló nevelés – mutatott rá a pápa. – Ez a feladat nagy felelősséggel jár. Az iszlám-keresztény párbeszédhez türelemre, alázatra és alapos kutatásra van szükség. A kultúra és a nevelés egyáltalán nem másodlagos tényezők a másikhoz való közeledés folyamatában.
Ferenc pápa annak a kívánságának is hangot adott, hogy az intézet egyre jobban váljon viszonyítási ponttá a keresztények képzésében, akik a vallásközi párbeszéd területén tevékenykednek. Az intézmény továbbá építsen ki gyümölcsöző együttműködést más pápai egyetemekkel, illetve keresztény és muzulmán tanulmányi és kutatási központokkal világszerte.
Végül a Szentatya azt kérte az intézet tagjaitól, soha ne csalják meg elsődleges feladatukat, amely a meghallgatás és a párbeszéd. A dialógus alapuljon a világos identitásra, az igazság és a szépség szenvedélyes, türelmes és kitartó kutatására, amelyeket a Teremtő elvetett minden ember szívében, és amelyek láthatóvá válnak minden hiteles vallási megnyilvánulásban.
Szöveg és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír