Ferenc pápa az újjáalakult Nemzetközi Teológiai Bizottságot fogadta

Ferenc pápa szeretettel köszöntötte a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagjait, akik most kezdték meg az intézet történetének tizedik ötéves ciklusát, hiszen a tagok mandátuma öt évre szól. A Szentatya örömmel nyugtázta, hogy a pandémia idején is tudták folytatni munkájukat az online kapcsolattartás révén a kitűzött hármas témakörükben. Ezek közül az első a Niceai Zsinat közelgő 1700. évfordulója kapcsán (2025) a zsinat krisztológiai hitvallásának nélkülözhetetlen és mindig gyümölcsöző jelentősége; a második néhány manapság felmerülő antropológiai kérdés vizsgálata, amelyek döntő jelentőségűek az emberiség előrehaladása szempontjából, az isteni üdvösségterv fényében; a harmadik pedig a teremtés teológiájának – ma mindinkább sürgető és meghatározó – elmélyítése a Szentháromság távlatában, a szegények és a föld kiáltásának meghallgatásával.

Haladjatok a II. Vatikáni Zsinat nyomdokain – biztatta a pápa őket –, amely hatvan évvel a kezdete után ma is az Egyház útjának biztos iránytűje, hiszen „az Egyház az Istennel való egyesülés és az egész emberiséggel való egység szentsége Krisztusban” (LG 1). Ferenc pápa ezután három irányvonalat javasolt a bizottság tagjai számára „a jelen történelmi pillanatban”, melyek a hit fényében a megfeszített és feltámadt Úr húsvétjába vetett reményből fakadnak.

Az első irányvonal a hagyomány iránti teremtő hűség, ami azt jelenti, hogy hittel és szeretettel vállaljuk, szigorral és nyitottsággal kötelezzük el magunkat a teológia szolgálatára, Isten igéjének hallgatásával, Isten népe, a Tanítóhivatal és a karizmák iránti hitérzékkel, az idők jeleinek felismerésével, mindig a Szentlélek vezetése alatt, ahogy azt a zsinat Dei verbum konstitúciója tanítja. Valójában XVI. Benedek úgy írja le a hagyományt mint „az élő folyót, amelyben a kezdetek mindig jelen vannak” (Katekézis, 2006. április 26.); ami aztán „öntözi a különböző földeket, táplálja a különböző földrajzi területeket, melyek földjéből és kultúrájából a legjobbat fakasztja fel. Ily módon az evangélium továbbra is megtestesül a világ minden sarkában, mindig új módon.” (Veritatis gaudium apostoli konstitúció, 4d). Ferenc pápa a téma kapcsán kitért a hagyomány értelmezésének mai veszélyére, amit hátrahúzásnak, visszafelé tartásnak (indietrismo) nevez a „mindig így csináltuk” gondolat jegyében.

A második irányvonal arra vonatkozik, hogy a testület tagjai az evangélium elmélyítésének és inkulturálásának illetékes és szabatos végrehajtása érdekében körültekintően nyitottak legyenek a különböző tudományágak hozzájárulására a szakértőkkel, köztük a nem katolikusokkal való tanácskozások során, a terveknek megfelelően és a bizottság alapszabálya szerint. Azt ajánlotta, hogy az „interdiszciplinaritás elvét” nem annyira az egyszerű multidiszciplinaritás gyenge formájában használják, mint a több nézőpontból jobb megértést nyújtó megközelítést, hanem a „transzdiszciplinaritás” erős formájában, mely helyet ad az isteni kinyilatkoztatásból eredő fénynek és életnek.

A harmadik javasolt irányelv a kollegialitás, mely különösen időszerű ma, és sajátos hozzájárulást kínálhat a 2021–24-es szinódusi folyamathoz, amelybe Isten egész népét bevonták, erről tárgyalt már a bizottság az előző öt évben A szinodalitás az Egyház életében és küldetésében címmel. Ebből idézett a pápa: „Mint minden más keresztény hivatás esetében, a teológus szolgálata amellett, hogy személyes, egyúttal közösségi és kollegiális. Az egyházi szinodalitás ezért arra kötelezi a teológusokat, hogy szinodális formában műveljék a teológiát, elősegítve egymás között a meghallgatás, a párbeszéd, a megkülönböztetés és a sokféleség integrálásának a képességét.” Végül a pápa hangot adott annak, hogy hasznos lenne a nők számát növelni a bizottságban, „a mélyebb és ízesebb munka reményében”.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír