Ferenc pápa fogadta a katolikus jogalkotók nemzetközi találkozójának résztvevőit

A Katolikus Jogalkotók Nemzetközi Hálózatát (International Catholic Legislators Network, ICLN) parlamenti képviselők, jogalkotók, papok és szakértők alkotják. 2010-ben jött létre független és pártokon kívüli nemzetközi kezdeményezésként. A szervezet minden év augusztusában a Róma-közeli Frascatiban tartja konferenciáját, amelyen rendszeresen részt vesznek a magyar kormány képviselői is.

Ferenc pápa utalt az ülés idei témájára, a vallás- és lelkiismereti szabadság kérdésére. Ez a téma alapvető, és sosem volt olyan aktuális, mint ma – hangsúlyozta. A II. vatikáni zsinat egyik legfontosabb dokumentuma is ezzel foglalkozik: a Dignitatis humanae kezdetű nyilatkozat, amely 1965-ben született. Abban a történelmi pillanatban a zsinati atyák aggodalmukat fejezték ki azokkal a rezsimekkel kapcsolatban, amelyek bár alkotmányukban elismerték az istentiszteleti szabadságot, arra kényszerítették állampolgáraikat, hogy tartózkodjanak hitük megvallásától, valamint megnehezítették és veszélyessé tették a vallási közösségek életét.

A Szentatya beszédében kiemelte, hogy a keresztények és más vallási kisebbségek helyzete ma tragikus módon súlyosbodott olyan régiókban, ahol elhatalmasodott a fundamentalizmus. Ezeken a területeken elterjedtek az intoleráns, agresszív, erőszakos álláspontok, amelyek diszkriminációt, elnyomást és valós üldöztetést eredményeznek, ezek ellen pedig a hivatalban levő hatalom nem mindig lép fel megfelelő módon.

Manapság a vallás- és lelkiismereti szabadságnak két ellentétes, de egyaránt fenyegető ideológiával kell szembenéznie: a szekularista relativizmussal és a vallási radikalizmussal, amely valójában álvallásosságot takar. A pápa felhívta a figyelmet annak a valós veszélyére, ha a szélsőségesség és az intolerancia ellen ugyanezekkel az eszközökkel küzdünk szóban és tettekkel. A keresztények hivatása és küldetése, hogy a föld sója, világosság és kovász legyenek az adott történelmi körülmények között.

A politikai elkötelezettség útjára lépett személyeknek állást kell foglalniuk a vallásszabadság meghatározó kérdésében. A keresztény politikus elsősorban arra kapott meghívást, hogy alázatosan és bátran tegyen tanúságot, és felkészültségével olyan törvényjavaslatokat kezdeményezzen, amelyek összhangban állnak az emberről és a társadalomról alkotott keresztény szemlélettel. Mindig keresse az együttműködést azokkal, akik osztoznak e nézetben – ösztönözte a katolikus jogalkotókat, politikusokat Ferenc pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír